Ivo Sanader és ügyvédei pezsgőt bonthatnak, hiszen a volt horvát miniszterelnök immár nem jogerősen elítélt, korrupt politikus, csupán vádlott. Ráadásul, mint lentebb látni fogjuk: mindennek magyar vonatkozásai is vannak.
A horvát alkotmánybíróság ugyanis visszadobta az első fokú bíróságra a már másodfokot is megjárt pert. Korábban a büntetőeljárásban jogerősen nyolc és fél évre ítélték a volt kormányfőt. Bűnösnek mondták ki háborús nyerészkedésben egy állami bankügyletben elfogadott titkos jutalék miatt.
Ez volt az ominózus HYPO Bank-ügy. Emellett a a Mol-INA-vesztegetési ügyben is kimondta az ítélet, hogy a magyar olajcég részéről megvesztegették.
A háborús nyerészkedés a horvát alkotmánybírák 187 oldalas indokolása szerint azért nem büntethető Sanader esetében, mert a büntetőbírók tévesen alkalmazták a vonatkozó jogszabályt – az az ügy már valójában elévült.
Míg a Mol-INA-ügyben a bíróság túlterjeszkedett a hatáskörén, hiszen nem egy büntetőbíró dolga megmondani, hogy a menedzsmentjogok átadása a horvát olajcég ugyan kisebbségi, de mégis legnagyobb tulajdonostársának, a Molnak, vajon valóban sérti-e a horvát államérdekeket?
Emellett testületi, kormánydöntésekről volt szó, az alkotmánybírák jogi állásfoglalása ez esetben találkozott az utca emberének a véleményével, hisz azt senki sem gondolja: ha Sanadert valóban megvesztegették, akkor tényleg egyedül ő saras a kormánya részéről. Valamint olyan banális joghézagra is rámutatott a horvát AB indokolása, hogy mivel a horvát törvények a miniszterelnököt nem nevesítik hivatalos személyként (valahogy kimaradt a jogszabályokból), ezért nem is ítélhető el, mint hivatalos személy.
Újabb eljárásjogi hibákra várunk, minden másra pedig ott az Alkotmánybíróság.
– parafrazálta Dragan Gozdanić újságíró a Novostiban a világszerte ismert Mastercard reklámszlogent a Pravosudne cirkusiranje (Bírósági cirkuszolás) című cikkében.
Azonban az elbizonytalanodott, a jogszolgáltatásukban csalódott horvátok nem csupán olyan sommás kijelentéseket szajkóznak mint, hogy: lám egy ütős sztárügyvédcsapattal mindent meg lehet úszni, hanem sokan azon is elgondolkodtak:
ilyen ügyészségi és bírói munka mellett ártatlanokat is súlyos évekre meszelhetnek el, ha egyszer a tárgyalóterembe citálják őket.
Ez egy nagyon rossz üzenetű határozat, és immár több hasonló ügyből is arra lehet következtetni, hogy a horvát igazságszolgáltatás nem képes megbirkózni az ilyen nagy, a legmagasabb szinteket is érintő korrupciós ügyekkel.
– hivatkozta meg a Szabad Európa internetes hírportálja egyik cikkében Josip Kregar korrupciókutató jogászprofesszort.
A horvát igazságszolgáltatás nem készült fel a bonyolult ügyekre, és a szakirodalomban széleskörben elterjedt szabály, hogy az igazságszolgáltatást nem a rutinügyeken, hanem az összetetteken kell tesztelni.
- tette hozzá Kregar.
Elfogadjuk a választottbíróságot, ha nekünk kedvez az ítélet
Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter az Alkotmánybíróság döntését akként kommentálta, hogy mindez egy újabb bizonyíték arra, semmiféle boszorkányüldözés nem folyik Horvátországban a Mol ellen. Egyben kifejezte, hogy továbbra is bízik abban: a horvát állam és a Mol közötti választottbírósági eljárásban olyan ítélet születik, ami kimondja, hogy semmis az a szerződés amelyik átadta az INA menedzsmentjogait a Molnak.
A Večernji List egyik vezető bloggere, Ivan Brodić újságíró viszont a fentiek apropóján az alábbi kérdést teszi fel:
Ezek után mi történik akkor, ha a nemzetközi választottbíróság azt mondja ki, hogy a Mol vezetői nem vesztegették meg Sanadert és a Molnak jogában áll az INA-ban a menedzsment jogokat gyakorolni, hiszen egy vasúti szerelvényt kitevő pénzt raktak be a társaságba?
Az Eszéki Televízió külön műsort szentelt a horvát igazságszolgáltatásban csalódottak gondjairól. Íme a felvezetése:
Tavaly 339 panaszt jelentettek be a bíróságok munkájával kapcsolatban, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen az egyik munkaügyi per tizenhat éve tart. A Sanader-ítélet alkotmánybírósági felülvizsgálata tovább szította a lakosság elégedetlenségét és a horvát államügyészség munkáját is egyre több bírálat éri, ugyanis kontroll nélkül emelnek-, vagy éppen nem emelnek vádat valaki ellen.
Mindeközben Horvátországban még nagyobb a sajtóvisszhangja egy másik bírósági ügynek, éspedig a hágai nemzetközi bíróság (nem azonos a volt jugoszláv háborús bűnöket vizsgáló bírósággal) előtt zajló szlovén-horvát határvitával foglalkozónak.
A Večernji List tényfeltáró újságírói ugyanis olyan anyagot szereztek meg, amely alapján a szlovének számára kedvező ítélet fog születni a Pirani-öbölben húzódó országhatár nyomvonalának ügyében. A horvátok annyira berágtak, hogy az országgyűlési képviselőik megszavazták a választottbírósági eljárás alóli visszalépést, mindezt az Európai Unió azonban rendkívül rossz néven veszi.