A fal a térkép-részleten jobb oldalon jelölt
A C-terv összedőlt, elővesszük a D-tervet.
Zoran Milanović horvát miniszterelnök szavai a fentiek a jól értesült, kormányközeli Jutarnji.hr újságírói szerint.
"Horvátország nem válik hotspot-tá. Szlovénia jelezte, hogy naponta legfeljebb ezerötszáz menekültet tud beengedni, míg Görögország tízezer menekültet engedett át egyetlen nap alatt Macedónia felé. A mecedónok pedig szűretlenül engedték őket tovább Szerbiába, hasonlóan, mint a szerbek, így a migránsok és menekültek egy-két nap alatt a szerb-horvát határ előtt toporognak" – folytatta gondolatmenetét a horvát kormányfő.
Hozzátette, hogy a kerítésépítést mindenképp el szerette volna kerülni, néhány nappal ezelőtt minderről nyíltan megkérdezte a menekülteket legnagyobb számban befogadó három ország politikusait, a németeket, a svédeket és az osztrákokat, és ők sem pártolták a határzárat, de elmondta, hogy nincs más választás. Elmondta azt is, hogy Szlovéniával nem mérgesedett el Horvátország kapcsolata, hiszen sokkal elfogadhatóbban viselkednek, mint Budapest, de megérti, hogy a szlovének kapacitásai végesek és azt sem akarja, hogy az esős, hideg, rossz időben várakozzanak a menekültek a határ horvát oldalán.
Úgy tűnik, hogy nem hiába fényképezték a horvát fegyveres erők tagjai a magyar kerítésépítő kollégáikat, mert Milanović magabiztosan kijelentette, hogy a munkálatok volumenével tisztában van, két héten belül végeznek.
Tulajdonképpen egy nyúlfarknyi szárazföldi határszakaszt kellene lezárni a Duna és a Száva között, hiszen a többi része a szerb-horvát határnak megnyugtatóan széles folyami.
Milanović úgy okoskodik, hogy a szerb-horvát határzárat követően a menekültek Szerbiából Románia felé veszik az útjukat, akik onnan Magyarországon keresztül mennek tovább nyugatra.
Azt, hogy Bosznia-Hercegovina felé mennének, nem tartja valószínűnek, lévén akkor olyan nehéz természetes akadályon, mint a Száva és a Drina folyón kellene átkelni.
Szerintem pedig a horvát miniszterelnök ebben behunyt szemmel kockáztat, vagy pedig még informálisan sem mer a kockázatokról beszélni.
Ugyanis ha Szerbiában ragadnának a menekültek, akkor simán elképzelhető, hogy a menekülteket a Bosznia-Hercegovinához tartozó boszniai Szerb Köztársaság felé irányítják át, ahol egyszerűen beengedik őket.
Ennek már csak azért is nagy a valószínűsége, mert a szerb miniszterelnök, Aleksandar Vučićnak a boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik lényegében a vazallusa. (Persze kusza és faramuci ez az egész helyzet, hiszen most az az Aleksandar Vučić tetszeleg a humanista, zömében muszlim menekülteket istápoló pózában, aki ifjú politikusként, a délszláv háború alatt, ezelőtt jó 20 éve még azzal az elhíresült mondattal indított, hogy: minden egyes megölt szerbért megtorlásként száz muszlimot mészárolnak le.)
Így Horvátország újra „megnyeri” a menekülteket, hiszen az ezer kilométeres horvát-boszniai zöldhatárt nagy valószínűséggel képtelenek ellenőrizni.
Boszniában viszont újabb csavar sem kizárt a menekült-tragikomédiában
Ha a migránsok és menekültek beáramlanak Boszniának a szerb többségű, szerb irányítás alá tartozó entitásába. A mesterségesen életben tartott Bosznia-Hercegovina pedig távolról sem stabil ország, az etnikai feszültségek bármikor újra előtörhetnek. Elég csak azt sulykolni például a szerb területen, hogy: "rajtunk keresztül menetelnek azok az arabok és afgánok, vagy a fiaik, akik 20 éve még mudzsahedinként harcoltak ellenünk."
Ha a körülmények úgy hozzák, ˗ értsd: a környező országok bekeményítik a határellenőrzést ˗ hogy jelentős számú menekült ragad (a legújabb krízisben egyelőre „menekültszűz”) Boszniában, akkor egy relatíve muszlim többségű országba kerülnek a zömében muszlim migránsok.
Ha mindez bekövetkezik, akkor két dolog borítékolható: a gazdag arab olajmonarchiák (akik eléggé visszatetsző módon a hozzájuk kulturálisan a leginkább hasonló menekültekből nem fogadnak be, ám anyagiakban bőkezűen támogatják a menekültek ellátását) szinte biztos, hogy nagyvonalúan pumpálják a pénzt a boszniai menekülttáborokba, és az is szinte biztos, hogy mindez ellen a két entitásból álló ország 49 százalékát kitevő boszniai Szerb Köztársaság tiltakozni fog, sőt a legkisebb államalkotó boszniai nemzet, a horvátok ellenállása is várható.
A legsötétebb forgatókönyv szerint akár újabb délszláv háború is kitörhet. Persze nagyon remélem, hogy az okfejtésem merő spekuláció marad, de sajnos az élet néha elég horrorisztikus forgatókönyveket valósít meg.
