Robert Ježić volt a vád koronatanúja Ivo Sanader egykori horvát kormányfőnek abban a korrupciós perében, amelyben az ex-miniszterelnököt azzal vádolták, hogy a Mol tízmillió euróval vesztegette meg az INA feletti menedzsmentjogok megszerzése érdekében.
Az elsősorban vegyiparban érdekelt, egykor nagyvállalkozó Ježić abban a perben saját magát is bűncselekményekkel vádolta, feltehetőleg azért, hogy megússzon más, ellen folyó, súlyos korrupciós ügyeket.
Úgy tűnik, hogy bevált a terve. Ugyanis már régóta szabadlábon van, sőt, egyetlen eljárás sem folyik ellene, mivel igazolta a bíróság felé a rendkívül rossz egészségi állapotát.
Azt az ötmillió eurót sem fizette meg a mai napig a horvát államnak, amire a Sanader-per tárgyalásán még három évvel ezelőtt tett ígéretet, hogy azonnal rendezi. Mondván, hogy a korrupciós pénzt Sanader nevében az ő egyik cégének a számlájára utalták.
A nagybeteg Ježić a bírósági tárgyalást nem tudná követni, de a lapjárást annál inkább
Az Index.hr újságírói ellenben a napokban kiderítették, hogy a horvát igazságszolgáltatás szégyenfoltját növelve Ježić egy barátja hoteljében töltött el néhány napot Korčula szigetén. Egy magánrepülővel érkeztek, tintahal-halászaton vettek részt, sétáltak, nevetgéltek, kártyáztak.
A felvételek alapján semmilyen jel nem utal arra, hogy ez az ember ellen nem lehetne büntetőeljárást folytatni, mert, hogy annyira beteg lenne.
Ráadásul a két barátja – akikkel együtt üdült –, sem akárki. Egyikük Slavko Linić, aki akkor volt befolyásos pénzügyminiszter, amikor Sanader pere zajlott, Robert Ježić pedig évtizedek óta jó barátja, gyakran hajókáztak együtt az Adrián. A horvát sajtóban régóta pedzegetik, hogy neki köszönhetően úszhatta meg Ježić a dolgait:
„Ha Slavko Linić a barátod, akkor ötmillió euró sem sok pénz” – vonta le a keserű tanulságot Ratko Marijanović,a Dnevno újságírója.
Vendéglátójuk, a hoteltulajdonos pedig az a Branko Šegon, akit Linić annak ellenére tett meg helyettesének, hogy nem tudott elszámolni 60 millió kunás (közel két és fél milliárd forintos) vagyonával. Ráadásul a pénzügyminiszter pont az adóhatóságot bízta rá. Šegont végül mégis meneszteni kellett a pozíciójáról, többek között oknyomozó újságírók szívós munkájának köszönhetően, mivel, hogy kiderült: Šegon egyik cége akkor kapott kedvező feltételekkel hitelt a horvát nemzeti bankhoz tartozó fejlesztési banktól, amikor is ő volt az adóhatóságért felelős pénzügyminiszter-helyettes, a hitelt folyósító bank felügyelőbizottságának az elnöke pedig nem más volt, mint maga a pénzügyminiszter „jóbarát”, Slavko Linić. Erről az összeférhetetlenségről azonban elfelejtettek említést tenni.
Hab a tortán, hogy amíg Šegon ellen korrupciós ügyekben folyt nyomozás, addig családja engedély nélkül épített luxushotelt, ráadásul egyik üzleti partnerük, bizonyos Ivica Cetin éppen a rendőrség antikorrupciós egységeiben töltött be felső vezetői tisztséget.
Úgy tűnik, hogy a horvát elit megtisztulása is még várat magára.
