Pepita Croatia

Horvátország talán a legizgalmasabb szomszédunk, ezért megérdemel egy blogot!

Friss topikok

Címkék

abszurd (1) adóeltitkolás (1) Adria (9) aknamező (1) alapítvány (1) állatkínzás (1) állatvédelem (1) állatvilág (2) angelina (1) anorexia (1) Armada (1) ateizmus (1) átverés (1) autólopás (1) autópálya (2) autópályakezelő (3) Bajic (2) baleset (4) ballagás (1) bizarr (45) blog (1) Bosznia (5) bosznia hercegovina (4) brad pitt (1) britek (1) bugyi (1) buli (3) bulvár (1) bunda (1) bűnözés (18) bűnügy (6) csalás (4) csehország (1) csempészés (1) cukiság (2) Dalmácia (23) defláció (1) diákcsíny (2) Dinamo (1) Dioki (1) diszkrimináció (1) dráma (1) drog (2) dubrovnik (1) dzsihad (2) egészségügy (4) egyház (8) éhhalál (1) elektromos motor (1) elnökválasztás (2) emberölés (1) erőszak (1) Eszék (1) étel (1) EU (2) EU-s forrás (1) eutanázia (1) Facebook (3) fegyver (2) fehérmenű (2) fesztivál (1) fiatalkorú (3) film (1) foci (23) fürdés (2) gasztroblog (1) gazdaság (5) glamour (1) gólya (2) gyermek (3) gyilkosság (3) gyűlöletbeszéd (4) háború (10) háborús bűnös (3) haláleset (1) hálapénz (1) határvita (1) házasság (3) Hernádi (2) híd (1) hirdetés (1) homoszexuális (7) horvátellenesség (3) horvátok (1) Horvátország (12) horvát gazdasági kamara (1) hotel (1) huffington post (1) humor (4) hvar (1) időárás (1) időjárás (13) igazságszolgáltatás (1) illegális (1) INA (14) Ina (1) internet (1) Interpol (2) iszlám (1) Isztria (4) ítéletidő (2) Izland (1) Jezic (5) jófejség (1) jog (7) jövőkutatás (1) Jugoszlávia (3) kábítószer (3) kánikula (1) Karamarko (1) kegyeletsértés (1) kéjgáz (1) kemping (1) kerítés (1) Kína (1) kisebbség (3) Knin (1) koldusmaffia (1) kolinda (4) kőomlás (1) kormányválság (2) Korruoció (1) korrupció (21) kosárlabda (1) közlekedés (1) kresz (1) kritika (1) krízis (1) külhoni (2) kutya (3) legalizáció (1) legfőbb ügyész (1) Linic (10) maffia (1) magyarok (3) Magyarország (16) marihuána (1) média (3) megcsalás (1) Melania (1) mém (1) menekültek (6) meztelen (3) Microsoft (1) migráció (1) modell (1) Mol (14) munka (1) náci (3) nácizmus (2) nemi erőszak (1) népszavazás (6) norijada (1) nudizmus (1) nyaralás (2) nyomor (1) nyugdíjas (1) Obama (1) oknyomozás (1) olastország (1) Oluja (1) Oroszország (3) pálinka (1) parti (1) pedofil (1) pénzügminiszter (2) per (2) performansz (1) playboy (1) politika (4) prank (1) privatizáció (1) prostitúció (2) publicisztika (2) rákbetegség (1) randi (1) rasszizmus (1) recesszió (1) reform (1) reklám (1) rekord (1) rendőr (1) rendőrség (5) részeg (1) retro (1) rezsi (2) Ricky Gervais (1) Rijeka (4) rolling stone (1) Sanader (2) seselj (2) sibenik (1) sikkasztás (1) sport (3) strand (2) suker (1) Svájc (1) szépség (2) szerbek (2) Szerbia (8) szerelem (1) szex (3) szexi (2) szexizmus (1) szexi 60 éves (1) sziget (2) Szijjártó (1) Szíria (1) Szlavónia (3) Szlovénia (4) techno (1) tengerpart (11) terrorizmus (1) tinédzserek (4) tömegközlekedés (1) történelem (2) tragédia (1) Trianon (1) trollkodás (1) Trump (1) tüntetés (1) turizmus (7) tv (1) twitter (1) UEFA (1) újság (2) Ukrajna (3) USKOK (4) utazás (1) útépítés (1) vahabita (1) vak (1) választások (4) válaszztások (1) vasút (1) vélemény (3) vitorlás (1) vízdíj (1) Vukovar (7) WC (1) Zadar (1) Zágráb (3) zaklatás (2) zene (1) zlatan (2) Címkefelhő
">

'Facebook'

A Mol nem akarja eladni az INA-t

2014.03.03. 08:30 Zrinski Miki

A nemzetközi helyzet fokozódott. Nem kicsit, nagyon. Oroszország az elmúlt napokban olyan mélyen belegabalyodott az ukrán krízisbe, hogy egyáltalán nem biztos: folytatni tudja az agresszív energetikai terjeszkedést Európában.

Ugyan ebben az exkluzív interjúban, amit Áldott Zoltán, az INA igazgatóságának az elnöke adott a jelenlegi balközép horvát kormányhoz közeli Jutarnji List vasárnapi számának, egyetlen szó sem esik Ukrajnáról, de érdemes ezeket az eseményeket is szem előtt tartani.


Az INA-ról fontos tudni, hogy koncessziós jogosultságokkal bír adriai-tengeri kőolajlelőhelyek felett és a rijekai kikötőtől kiépített kőolajvezetéken keresztül a tankhajókon érkező olajszállítást is el tudja látni, ha az Oroszország felől Ukrajnán, vagy egyéb irányból érkező kőolajellátás akadozna.
Viszont Szíriában olyan kőolajlelőhelyek felett bír kitermelési jogosultsággal, amelyek az elhúzódó polgárháború miatt kétséges, hogy mikor válhatnak kiaknázhatóvá. Valamint két nagy horvátországi olajfinomítója kapacitását sem tudja kihasználni, ellenben azok üzemeltetési költsége jelentős.


Az INA menedzsmentjének vezetője kifejti, hogy miért az a szilárd meggyőződése: az INA körüli csatározások nem jelentik a magyar-horvát partnerség végét. Valamint, hogy milyen eséllyel váltatják fel a horvát olajvállalatban a magyar tulajdonosokat az oroszok.

aldotta_643300S1.jpg

Áldott Zoltán - 1995 és 1997 között a MOL Privatizációs Főosztályát vezette, 1997-től 1999-ig a Tőkepiaci Műveletek igazgatója volt. 1999-től a Stratégia és Üzletfejlesztés vezetője, 2000 novemberétől stratégiai vezérigazgató-helyettese, majd 2001 júniusától a MOL-csoport stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója. 2004 szeptemberétől a MOL Rt. Kutatás-Termelés Divíziójának ügyvezető igazgatója. Emellett 2010. április 1-től az INA d.d. igazgatóságának elnöki pozícióját is betölti. Tagja a Budapesti Értéktőzsde Igazgatóságának is.

Az INA 2013-as üzleti eredményeiben kimutatott hatalmas veszteségek mindenkit megleptek. Miért pont most írták le a szír olajmezőkben szerzett részesedésüket veszteségként és miért most került sor a horvátországi olajfinomítók könyvelésben feltüntetett értékének a csökkentésére?

Az INA által tulajdonolt egyes vagyontárgyak és jogosultságok értékének a csökkentése részben újonnan állt elő, másrészt már korábban is ismertek voltak ezek a tendenciák. Én lennék a legboldogabb, ha minderre nem került volna sor. Azonban a vállalat a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően működik és a könyvvizsgálókkal közösen jutottunk arra az álláspontra, hogy valamit tenni kell. Amennyiben a bevételek, vagy legalább a várható bevételek az egyes ágazatainkban meghaladják az eszközállományunk, vagy éppen az olajmezők értékét, akkor akár növelhetjük is azok könyv szerinti értékét. Fordított esetben viszont kénytelenek vagyunk azokat csökkenteni. Szíriában ˗ hasonlóan mint más olajtársaságok ˗, kénytelenek vagyunk meghajolni a „vis maior”-helyzet előtt. A szír polgárháború elhúzódik, kimenetele bizonytalan. E miatt a lehetséges forgatókönyveket több geopolitikai szakértővel konzultálva elemeztük, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a legjobb döntés az eredményeinkben is kimutatott leírás.

 

Az eladás előkészítése

Nyilvánvaló, hogy a szír olajmezők a háború miatt veszítik az értéküket, de két éve is már ez volt a helyzet, viszont idáig semmit sem írtak le?

A könyvvizsgálóinkkal már korábban is napirenden tartottuk a szír kérdést, azonban ez idáig okkal bízhattunk abban, hogy rendeződik az ottani válság. Mára nyilvánvalóvá vált a szíriai patthelyzet. Immár egyértelmű, hogy huzamos ideig nem számolhatunk Szíriában realizált profitra, ezért lépnünk kellett. Egyébként nem írtuk le a szír olajmezőink teljes értékét, hanem körülbelül 50 százalékát. A szír helyzet függvényében fogunk dönteni az ottani érdekeltségeink fennmaradó sorsáról. Hasonlóan járt el a többi, Szíriában érdekelt olajtársaság is. Többen még nagyobb hányadot írtak le, mint mi.

Valójában most „tisztították” meg az INA-t, hogy előkészítsék az eladását?

Ha erről lenne szó, akkor a társaságot a létező legjobb vételnek tüntetnénk fel, holott pontosan ennek az ellenkezőjét tettük. Szó sincs ilyen jellegű döntésünkről. Lehet, hogy kívülről úgy tűnik, az INA menedzsmentje ilyen horderejű döntésekben rendkívül szabadon dönthet, de ez nem így működik. A könyvvizsgálókkal együtt készítettünk el néhány forgatókönyvet és a legvalószerűbbet választottuk ki. Olyat, amilyet a könyvvizsgálóink is tudnak támogatni.

Miért csökkentették az olajfinomítók könyvértékét?

Már tavaly, sőt tavalyelőtt is csökkentettük az olajfinomítók berendezéseinek és a nagykereskedelmi kapacitásának az értékét. Miről is van szó? Muszáj csökkenteni a nyilvántartásunkban az értékeiket, ha a piacon nem tudunk kellő profitot termelni belőlük. És minderre nem azért került sor, mert nem ruháztunk be eleget a finomítókba, hanem azért, mert ugyan beléjük fektettünk, ám ezek a befektetések nem térültek meg. Az értékcsökkentés valójában az elmúlt években a finomítók modernizálásába fektetett összeget érintik.

A horvát kormány elégedetlen, mert számított az INA részvényei osztalékára, amellyel a veszteségeit fedezhetné. Ezekről a döntésekről miért nem konzultáltak a horvát kormánnyal, hiszen a Mol stratégiai partnere az INA-ban?

Az INA üzleti eredményének a kimutatása az igazgatóság és a felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik. Nem kérdezhetjük meg a részvényeseket, hogy e körben mi lenne nekik a legjobban tetsző, mert a menedzsment köteles a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően eljárni. A részvényesek az esetleges leírásról sem dönthetnek, mindez a menedzsment feladata. Természetesen nem szerencsés, ha a részvényesek elégedetlenek az eredményekkel, de az eredménykimutatás felelősségét nem testálhatjuk át a részvényeseinkre. Talán egy jó lehetőség nyílt meg most arra, hogy megvizsgáljuk: hogyan tudjuk fejleszteni a horvát kormánnyal, mint nagyrészvényesünkkel a kapcsolattartást, de természetesen úgy, hogy a törvényes keretek között maradjunk, hisz az INA egy tőzsdén jegyzett cég.

Az igaz, hogy a leírásokról nem az INA vezetősége döntött?

Mind Szíriáról, mind a kőolajfinomítók értékcsökkentéséről többször értekeztünk a társaság felsővezetésének különböző szervei előtt. E kérdésekben a legnagyobb fajsúllyal a könyvvizsgáló bizottság szava a mérvadó. Azt azonban nyugodt szívvel állíthatom, hogy a vezetőségben mindannyian ismertük a helyzetet. Most egy kivonatos pénzügyi kimutatást, úgynevezett flash reportot hoztunk nyilvánosságra. Az INA közgyűlése elé természetesen a teljes jelentést elő fogjuk terjeszteni.

Azonban ha elrugaszkodunk a leírásokkal kapcsolatos sajtóvisszhangtól, kirajzolódik, hogy az INA 2013-ban is eredményesen gazdálkodott. Jelentősen növeltük a befektetéseket, mintegy 60 százalékkal. A 2013-as befektetések körülbelül kétmilliárd kuna értékűek (kb. 80 milliárd forint). Mindkét nagyrészvényesünk (a Mol és Horvátország) elvárásait teljesítettük azzal, hogy megszüntettük a meglévő olajmezőinken a kitermelés visszaesését, valamint az előttünk álló évek termelését serkentő invesztíciót is végrehajtottuk. A piac általános visszaesése ellenére sikerült növelnünk a kőolajszármazékok értékesítését mind Horvátországban mind Bosznia-Hercegovinában és Szlovéniában.

 

Miben ért egyet a Mol és a horvát kormány

A Mol egy újabb tárgyalást javasolt a (múlt) hétre. Erre miért nem került sor és mikor lesz a következő?

Elsősorban csak úgy nyilatkozhatok, mint az INA vezetője. Nekünk az INA-ban fontos lenne, hogy a részvényeseink mielőbb megegyezzenek és mihamarabb hozzákezdhessünk az új projektjeink megvalósításához. Tudom, hogy mindig látványosabb a nézeteltérésekről beszélni, de én azokra a kérdésekre szeretnék fókuszálni, amelyekről a részvényeseink már megállapodtak, még ha azok nincsenek is egyelőre papírra vetve.

De hát Ön a Mol azon tárgyalócsoportjának is a tagja, amelyik a horvát kormánnyal tárgyal?

Az én szerepem a tárgyalásokon egy hozzáadott értéket kell, hogy képviseljen az INA stratégiájának és operatív működésének a beható ismeretében. Molnár úr képes hatékonyan képviselni a Mol érdekeit, jómagam mindezt az INA szemszögéből árnyalom. Úgy gondolom, hogy a tárgyalásokon célszerű lenne az INA jövőjére fókuszálni, mert biztos vagyok benne, hogy mind a MOL, mind a másik nagy részvényes, Horvátország sok kérdésben meg tud egyezni.

Meddig szándékozik a Mol befejezni a tárgyalásokat a horvát kormánnyal?

A Mol mielőbb szeretné lezárni a tárgyalásokat, azonban az elsődleges cél az, hogy azok bármennyi ideig is tartsanak, eredményesek legyenek. Már most közelebb állnak egymáshoz az álláspontjaink, mint ezelőtt két éve. Jó, hogy immár szakértői síkon folynak az egyeztetések és, hogy a részvényesek leültek egymással, mert eddig ez nem így működött. Korábban a részvényesek a médián keresztül üzengettek egymásnak, szerencsére most már megszűnt ez a gyakorlat.

Eddig milyen kérdésekben közeledtek az álláspontok?

Egyetértünk abban, hogy az INA kutatását és a termelését is fejleszteni kell és nem csupán Horvátországban, hanem külföldön is. Abban is egyetértünk, hogy az INA regionális szintű piaci szereplő kell, hogy legyen. Mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi eredményeit növelni kell Horvátországon belül és a régióban is. Arról még további egyeztetések szükségesek, hogy milyen típusú befektetéseket kell eszközölni és, hogy ezekből mennyi profit várható.

A kőolajfinomítók jövőjéről meg tudtak állapodni? Horvátországban sokan tartanak attól, hogy ha a Mol az Ina főrészvényese marad, bezárják az egyik, vagy akár mindkét finomítót. Ön is ezt tervezi?

Még nem jutottunk el eddig a témáig. De mindenféleképp az INA igazgatóságának és a felügyelő bizottságának a feladata marad a lehető legjobb döntést meghozni a finomítók sorsáról. Senki sem veszi le a vállukról ennek a felelőségét. Minden nagy olajcég még a kilencvenes években modernizálta a finomítóit. Az INA ezt nem tette meg. Hogy miért, azt ne tőlem kérdezzék, hiszen a Mol akkor még nem volt jelen az INA-ban.

 

Új körülmények

De hát a MOL még 2003-ban ˗ amikor az INA-ba bekerült ˗, kötelezettséget vállalt a finomítók modernizálására. Miért nem tette ezt meg?

2005-ben ambiciózus tervek születtek a finomítók felújításáról. A 2000-et követő, kecsegtető kőolajipari kilátásokra alapoztuk ezeket a projekteket. A mai napig több, mint ötmilliárd kunát (mai áron kb. 20 milliárd forintot) fektettünk a finomítók fejlesztésébe, így mindkét horvát finomítónk képes EURO V-minőségű üzemanyag előállítására. Azonban a 2008-as válságot követően egészen másmilyen körülmények közé csöppentünk. A kőolajszázalékok és a földgáz piaca 25 százalékkal csökkent. Emellett új ázsiai, közel-keleti és amerikai versenytársak is a piacra léptek. Ha mindezt figyelmen kívül hagytuk volna és folytattunk volna a fejlesztést, hamar becsődölt volna az INA. Akkor egy helyes döntést hozott a vállalatvezetés és a finomítófejlesztés helyett az Európában elvárt minőségű termékek előállítására fókuszáltunk. Ez az az irányvonal, amit az INA-nak a jövőben is követnie kell: a kapacitások optimalizálása, a termékek minőségének a javítása és a hatékonyság növelése. A jelenlegi finomító-kapacitásaink túl nagyok a regionális piaci igényekhez mérten.

A kapacitáscsökkentés egyenlő a finomító bezárásával?

Ezt nem mondtam. De össze kell hangolnunk a finomítók működését a piaci igényekkel.

A Mol és a horvát kormány közötti legjelentősebb nézeteltérés a menedzsmentjogok gyakorlásának az értelmezésében rejlik. Hajlandóak feladni az eddigi modelljüket, ha a bíróságon bizonyítást nyer, hogy az irányítást korrupcióval szerezték meg?

Nem tudok ilyen spekulációkba belebonyolódni. Nekem fontos, hogy az INA a horvát jogszabályoknak megfelelően működjön. Másfél éve már a szükséges módosításokat végrehajtottunk, és álláspontunk szerint a horvát előírásokkal összhangban gazdálkodunk. Korábban mindkét nagyrészvényes delegálta a saját embereit operatív feladatok végrehajtására, de a tapasztalataink nem igazolták ennek a módszernek a hatékonyságát. Fontos, hogy egy ilyen méretű, ráadásul komoly versenytársak között helytállni köteles cég egységes, egy irányba tartó csapat által legyen igazgatva.  

A Mol számára a horvát kormánnyal történő megállapodás az elsődleges cél, vagy miután a magyar kormány zöld fényt adott az INA eladására, az esetleges értékesítés is hasonlóan fontos lehetőség?

Nem töltök sok időt Magyarországon, ezért nehezen tudom kommentálni a magyar kormány döntéseit. Azonban a Mol igazgatósága a részvényeseinek tartozik felelőséggel. A személyes meggyőzősem, hogy a Mol nem akarja az INA részvényeit eladni, hanem meg akar egyezni a horvát kormánnyal. Éspedig nem azért, mert nincs más lehetősége, vagy nem lennének egyéb érdekei, hanem azért mert a Mol nem véletlenül fektetett be az INA-ba és több dolog köt minket össze, mint amennyi elválaszt.

 

Jogi csata

Miért bízta meg a Mol a Raiffeisen Consultingot és mutatta be a gazdasági miniszternek úgy, mint a képviselőjét. Ez nem egy újabb lépés az INA eladása felé?

Az, hogy a személyes meggyőződésem szerint a Mol nem akarja eladni az INA-t és hogy a megegyezésre koncentrálok, nem jelenti azt, hogy a Mol vezetősége, mint a részvényeseivel szemben felelős menedzsment ne kellene, hogy mérlegelje az összes lehetőséget, és ennek érdekében tanácsadókat is bevonnak. Amikor valamibe befektet, folyamatosan kísérnie kell a befektetését, hogy az megtérüljön. A végső döntést a Mol vezetősége fogja meghozni.

Eddig kikkel tárgyalt a Mol az INA eladásáról?

Nem terjed ki erre a szerepem, de azt világosan látom, hogy a Molban dolgozó kollégáim elsősorban az INA fejlődésében érdekeltek.

Arról vannak információi, hogy az orosz Rosnjeft egy regionális olajcéget hozna létre az INA és a szlovén Petrol megvásárlásával?

Bizonyítékok állnak rendelkezéseinkre, hogy az oroszok az INA megvásárlásában már 2003-ban is érdekeltek voltak. Akkor azonban csupán a Mol és az OMV tett eleget a korabeli horvát kormány által kiírt kritériumoknak. Ma is több érdekcsoport koncentrál erre a piacra, ahol a Mol-INA-Slovnaft-cégcsoport a piacvezető. Természetesen a verseny éles, többen érdekeltek a piacszerzésben és a koncessziókban is. Olvastam az oroszok INA-t és Petrolt érintő terveikről, de amennyire az orosz cégeket ismerem, meggyőződésem, hogy a stratégiai terveiket nem a sajtóban hozzák nyilvánosságra. Nem kizárt, hogy ezek a tervezetek itt a régión belül, sokkal közelebbi helyszínen készültek el.

A Mol beperelte a horvát kormányt, a horvát kormány pedig a Molt. Egy ilyen helyzetben lehet egyáltalán eredményesen tárgyalni az INA-ról?

Az én vállalatvezetői pozíciómból nézve, semmiképpen sem szerencsés, ha a részvényesek jogvitában állnak egymással. Viszont mindkét nagyrészvényes sokat kockáztat, így érthető, hogy jogi eszközökkel is igyekszenek kivédeni magukat. Végül mégiscsak megegyeznek és hát tulajdonképpen a jogi lépések is a megegyezéshez vezető út részét képezik, habár mindebből a legtöbb hasznot az ügyvédek húzzák.

Hernádi Zsolt, a Mol igazgatóságának az elnöke nem akart eljönni a horvát bíróságra. Most pedig ugyanebben az ügyben folyik ellene Budapesten egy per. Ezt hogyan kommentálná?

Nem vagyok abban a helyzetben, hogy mindezt kommentáljam, de meggyőződésem, hogy egy tisztességes, nyílt eljárásban bizonyítást nyer, hogy a Mol képviseletében semmiféle törvénytelenséget nem követtek el.

 

2 komment

Címkék: INA Mol

A bejegyzés trackback címe:

https://croatiapepita.blog.hu/api/trackback/id/tr705840657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csekkliszt#10 2014.03.03. 19:36:38

"Nem vagyok abban a helyzetben ...."- hány hazugságot hallottam így kezdődni.
Nagyon vicces, hogy miután a MOL végig azt nyomta, hogy el akarja adni az INA-t, heteken hogy "meggondolták" magukat. Mintha komolyan gondolták, nemcsak a zsarolás egyik eszköze volt. Az se fura persze, hogy a MOL jelenti be, hogy meggondolták magukat, miközben az oroszok gondolták meg magukat. Dehogy! És Hernyó hogy került le pont most az Interpol körözést listáról? A keresztapa című film , ami a maffiáról szól, kezd gyermekmese lenni!

Firga Bacsi 2014.03.03. 22:01:34

gratula Áldott úr!ha lesz olajcégem levadászom!!