Ami a múlt század kilencvenes éveinek elején nem sikerült az akkori világ legbefolyásosabb politikusainak: idősebb George Bush, majd Bill Clinton amerikai elnököknek, Borisz Jelcin orosz államfőnek, Helmut Kohl német kancellárnak és Butros Ghali ENSZ-főtitkárnak; Jugoszlávia véres széthullását megakadályoznia, azt a két legnagyobb nemzet: a szerb és a horvát tekintetében a Calzedonia divatcég megvalósította.
A képen látható bikininek a melltartóját Horvátországban, míg a bugyiját Szerbiában gyártották.
Kár, hogy egy bikinis fürdőruci alapesetben ennyiből áll, így a további kiegészítőket nem lehetett Boszniában, Koszovóban, Macedóniában, Montenegróban és Szlovéniában legyártatni. Mindeközben az augusztusi Kék Adrián egy
isztriai hotel vezetősége ENSZ-békefenntartó feladatokat is kénytelen ellátni
Egy Poreč melleti üdülőövezet, a Zelena Laguna egyik négycsillagos szállodájában, a Parentiumban ugyanis az orosz vendégeket az ukrán turisták azzal kezdték bosszantani, hogy a hotelszobáik teraszkorlátjára ukrán zászlókat terítettek ki. Az orosz vendégek hisztizni kezdtek, a szállodaigazgatót azzal fenyegették, ha nem szedeti le azonnal a zászlókat, többé nem oda mennek nyaralni, máshol költik a pénzüket.
Emellett ők is bőszen kipakolták az orosz trikolórt. Akiknél éppen nem akadt nemzeti lobogó, törölközőkből rögtönöztek. Az ukránok egy kék alá egy sárgát akasztottak ki "száradni", míg az oroszok fehér-kék-piros törölközőkkel lendültek ellentámadásba.
Hotel Parentium
Ebben a "menekülttáborban" vívják "bátor" zászlócsatáikat
az ukránok az oroszokkal
Az oroszok között kétségkívül akadnak rendkívül kedves és önzetlen, művelt emberek (bízom benne, hogy a többség ilyen) ám a gyakran korrupt, felkapaszkodott újgazdag oroszok kivagyisága, pöffeszkedő figyelmetlensége és ordenáré viselkedése elég sok helyen kiveri a biztosítékot. Török nyaralóhelyeken például úgy is hirdetnek szállodások, hogy: "100% oroszvendég-mentes hotel".
Az isztriai hotel vezetőségének is próbára teszi a diplomáciai érzékét ez a nem várt konfliktus. Mindkét felet arra kérik fel, hogy tartózkodjanak nemzeti színeikkel egymás provokálásától.
Dean Matošević, a hotel marketingigazgatója olyan ügyesen bagatellizálva fogalmazott a tárgyban, hogy akár ENSZ-karrierépítésbe is foghat: "Nem tört ki semmiféle kezelhetetlen konfliktus a vendégek között, de tény, hogy az ukrán zászlók kihelyezésével kezdődött, különös helyzet pillanatnyilag kissé specifikus."
A 24sata újságírójának egy poreči arra panaszkodott, hogy jóhiszeműnek szánt, udvarias megjegyzésének majdnem az lett a következménye, hogy ellátták a baját. Történt ugyanis, hogy az egyik teniszpályán gyakorló, orosz(nak tűnő) kiejtésű kislány edzőjének megjegyezte: "Talán ő lesz a jövő Sarapovovája?" Ezt követően majdnem a fejére kapott a felbőszült edző teniszütőjével a szerencsétlen, mert, hogy Sarapova orosz, ők pedig ukránok és utálják az oroszokat.
Poreč
Ezzel az infantilis viselkedéssel szerintem mind az orosz, de még az ukrán nyaralók is inkább ellenszenvet, mint sem rokonszenvet váltanak ki azokból a honfitársaikból, akiknek Kelet-Ukrajnában a puszta életüket veszélyeztetik a harcok és nem luxushotelekben vívnak holmiféle zászlócsatákat, hanem élesben lövik egymást.
A kofliktusban inkább az ukránokkal rokonszenvezek, de vegyesek az érzelmeim, amikor például Budapesten látok a a visszapillantó tükrére akasztott ukrán zászlóval olyan ukrán rendszámú luxus-BMW-t vagy Mercit, amelyik autó két-háromszor drágább, mint a lakásom. Talán inkább ott, élesben kéne hazafinak lenni és nem a Margit körúton. De hát az enyém csak egy vélemény a sok közül. Ti hogy vagytok ezzel?