Horvátország két hellyel csúszott hátra a Világgazdasági Fórum 2014-2015-ös időszakra vonatkozó globális versenyképességi jelentésében. Jelenleg a 77-dik helyen áll a 144 országot összehasonlító listán.
Ami a leginkább aggasztó, hogy az egyébként is súlyos költségvetési hiánnyal küszködő szomszédunk a külföldi befektetői védelem tekintetében, az erre vonatkozó mutatók alapján a 144-es listán az öt sereghajtó ország között tanyázik. A hiányosságok többek között a törvényi szabályozás kiszámíthatósága, a megbízható állami szabályozói háttér, az adórendszer, az igazságszolgáltatás színvonala és függetlensége területén kirívóak.
A horvát Nemzeti Versenyképességi Tanács táblázata
A horvátokat az különösen aggasztja, hogy a volt Jugoszlávia egykori tagállamai közül
csupán Szerbiát előzik meg, ám a szerbek is javítottak korábbi helyezésükön.
„Nem teremtettünk megfelelő feltételeket a befektetőknek. A múltbéli hibáinkon túl kellene lépni. Ne a visszapillantó tükörbe bámulunk, hanem a közös cél érdekében nézzünk előre. A politikusoknak olyan befektetéseket serkentő környezetet kellene teremteni, amely egyetemlegesen, mindenkire azonosan vonatkozik és a társadalmi elfogadottsága is kielégítő.” – nyilatkozta a lesújtó versenyképességi jelentés apropóján a Večernji List napilapnak Ivica Mundriniċ, a horvát Nemzeti Versenyképességi Tanács elnöke.
Ivica Mundriniċ
A magyar olvasók számára e tekintetben a legismertebb a Mol és a horvát kormány között rétestésztaként nyúló konfliktus az INA olajvállalat irányítási jogosultságai körül.
A Világgazdasági Fórum a globális kapitalizmus egyik legfontosabb, nonprofit nemzetközi szervezete. Legfőbb rendezvénye a minden második évben, a svájci Davosban megrendezésre kerülő gazdasági csúcstalálkozó. Ezen a rendezvényen bolygónk legbefolyásosabb politikusai, üzletemberei, értelmiségijei valamint tudósai folytatnak az aktuális, globális kihívásokról vitákat. (Illetve rendszeresen tüntetnek ellenük a helyszínen a Világ minden tájáról érkező antiglobalista aktivisták.)
A szervezet legfontosabb kiadványa, a sok tekintetben zsinórmértékként alkalmazott jelentés a nemzetgazdaságok globális versenyképességéről. E lista több, mint 100 tényezőt vesz figyelembe a szürkeállomány külföldre áramlásától olyan kockázati elemeket is részletezve, mint például terrorveszély, vagy maláriafertőzöttség. Horvátország középhelyezését az is segítette, hogy a malária- és HIV-fertőzöttség kockázata gyakorlatilag elhanyagolható, a terrorveszélyhez hasonlóan. E mellett kimondottan jó az ország internet- és mobilhálózata, valamint az infrastruktúra, különösen az autópálya-hálózat.
A 2014-2015-ös lista élén Svájc áll. Mögötte a sorrend: Szingapúr, USA, Finnország, Németország, Japán és a Kínától továbbra is önállóan kezelt Hongkong.
Magyarország a 144 országra kiterjedő jelentés összesített mutatói alapján a 60. helyen áll (a korábbiban a 63. volt) míg Horvátország kicsit rontva az ezelőtti 75. helyén, a 77-en szerepel.
