Robert Ježić volt az Ivo Sanader egykori horvát kormányfő elleni vesztegetési perben a vád koronatanúja.

Éspedig a két szálon futó eljárásban, a fajsúlyosabb ügyben. Ivo Sanadert azért ítélték el jogerősen, mert a horvát bíróság bizonyítottnak találta, hogy miniszterelnökként tízmillió euró kenőpénz fejében intézte el, hogy az INA, horvát olajcégben a Mol megszerezhesse az irányítási jogokat annak ellenére, hogy a részvények több, mint felével nem rendelkezett. (A másik szál, a HYPO-bank-ügy. Sanadert ebben azzal vádolták, hogy még a kilencvenes évek horvát függetlenségi háborúja alatt – mint akkori külügyminiszter-helyettes –, törvényellenesen kapott jutalékot a fiatal államnak nagykövetségi ingatlanok vásárlására hitelt folyósító osztrák banktól.)

Robert Ježić nagyvállalkozó egyben magát is vádolta, azzal, hogy azt állította: a Sanadernek beígért, tízmillió euróból ötmillió kifizetésre is került. Az ő, DIOKI nevű cégének utalták át a pénzt, amit ő nem tudott átadni az időközben letartóztatott Sanadernek.

Mivel más, fajsúlyos korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban is folytak eljárások Ježić ellen, a horvát sajtó jelentős része már évek óta vádalkut sejt a háttérben.

A Mol évek óta következetesen tagadja hogy megvesztegették volna Sanadert Ježićen, vagy bárki máson keresztül. Ellenben Sanader perében tanúskodott egy orosz oligarcha, bizonyos Mihail Safarbekovics Gucerijev, aki elmondta, hogy Ježić nek ők fizettek azért, hogy lobbizza ki számukra a Russznyefty olajcég és általában az orosz érdekek érvényesülését a Barátság kőolajvezeték ügyében. Ezért fizettek ötmillió euró előleget, ám Ježić semmit sem tett érdekükben, a pénzt is visszakövetelik egy svájci bíróságon.

A büntetőper első fokú tárgyalásán, még 2012. október 25-én Ivan Turudić bíró feltette a kérdést Robert Ježić tanúnak, hogy hol van az ominózus ötmillió euró?

"A pénz a DIOKI számláján van. A svájci székhelyű cégnek én vagyok a száz százalékos tulajdonosa."

Ezt követően a bíró felszólította, hogy utalja át a pénzt a Zágrábi Megyei Bíróság számlájára.

"Ez nem pusztán figyelmeztetés, az átutalásnak 30 napon belül eleget kell tennie."

A bűnbánó Ježić mindezt tudomásul vette, ám az azóta eltelt, közel két év alatt az állítólagos Mol-os korrupciós pénzből egy vasat sem utalt át Horvátországnak, holott az ítélet már több, mint öt hónapja jogerőssé vált.

A pénz még sehol

A horvát Nova televízió a napokban beszámolt arról, hogy a pénzt még most sem kapta meg a horvát állam.

Az ok elsősorban Robert Ježić totális rosszhiszeműsége és, hogy fittyet hány az adott szóra. Arra, hogy miért nem vasalják be a pénzt, a horvát ügyészség írásban az alábbiakat válaszolta a tévéhíradósoknak:

"Az államügyészség a Zágrábi Megyei Bíróság jogerős ítélete alapján nemzetközi jogsegély kérelmet nyújtott be a Svájci Konföderációhoz, hogy az illetékes igazságszolgáltatási szerve alapján hajtsák be a Dioki Holding AG-n [Ježić svájci székhelyű cégén] az ötmillió euró ellenértékét kunában."

A híradósok jogászokat is megkérdeztek, akik szerint amíg Robert Ježić önként nem hajlandó teljesíteni, addig valóban csak a svájci cégén lehet behajtani ezt a pénzt, mert az ítélet arra a cégre vonatkozik. Az egykor Horvátország egyik leggazdagabb embere vagyonát nem lehet lefoglalni, bankszámláját nem lehet inkasszózni. Mindezt meggyorsítaná, ha uniós végrehajtást kérnének. Ehhez a rendszerhez ugyanis a nem EU-tag Svájc is csatlakozott.

A híradósoknak nyilatkozó Zorislav Antun Petrović antikorrupciós aktivista minderről az alábbi keserű megállapítást szűrte le:

"Szomorú, hogy olyan országban élünk, ahol következmények nélkül lehet valaki számára ötmillió eurót mosni. Egyetlen havi közműcsekk befizetésének elmulasztásakor azonban rögtön utolérnek. Utóbbi esetben ugyanis azonnali a végrehajtás.”