Pepita Croatia

Egy horvát fiatalember, bizonyos Branimir Ćaleta két évvel ezelőtt megismerkedett egy ukrán hölggyel, Anna Kitaevával. Annak ellenére, hogy a lány hét évvel idősebb a férfinél, úgy tűnt, hogy remekül összeillenek. Horvátországban és Ukrajnában is találkozgattak.

A hölgyet egy dnyipropetrovszki hostelben, tavaly szeptember 16-án holtan találták.

A fiatalember ellen az ukrán rendőrség Interpol-körözést adott ki, ám hogy, hogy nem, Ćaleta a mai napig szabadlábon van, bár ő is érzi, hogy szorul a nyaka körül a hurok.

A dalmáciai Trogir városához közeli Vinovac faluban él szüleivel. A Slobodna Dalmacija újságírói kapcsolatba léptek vele. Ćaleta elég vérszegény érveléssel próbálta elmagyarázni, hogy semmi köze Anna halálához:

A világbajnoki pótselejtezőre kárhoztatott horvát válogatott szereplését a Horvát Labdarúgó Szövetség és a közvélemény kudarcként élte meg. A fiaskó Igor Štimac szövetségi kapitányi helyébe került. Utódjának október 16-án egy viszonylag fiatal, 42 éves edzőt, Niko Kovačot nevezték ki. Rá hárul a feladat, hogy a pótselejtezőkön Izland ellenében kivívják a Brazíliában megrendezésre kerülő világbajnoki tornán való szereplés jogát.

Niko Kovač már az első sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre határozottan kijelentette, hogy nem szándékozik a nyilvánossággal Facebook-on kapcsolatot tartani: "Hazudnak, akik ezt mondják." ˗ jelentette ki fehéren-feketén.

Az még rendben van, hogy nem követi mindenki a sajtótájékoztatókat, de elképesztő, hogy emberek mennyire bugyuta, átlátszó trükköknek képesek bedőlni.

Slavko Linić horvát pénzügyminisztert országának bérből élő kisemberei szinte néphőssé avatták, amikor az idén a vendéglátósokkal lenyelette azt a békát, hogy az adóhivatalhoz online összekapcsolt, elektronikus pénztárgépek használatát kötelezővé tette.

Napokon belül egyértelművé vált, amit korábban csak sejteni lehetett: főképp a tengerparti és a nagyvárosi éttermek, kávézók, diszkók és kocsmák, sőt lényegében a teljes szolgáltató ágazatban elképesztő összegeket vágnak adót csalva, feketén zsebre.

Intézkedéseivel a régi bútordarab, 1990 óta parlamenti képviselő, tíz éven át Rijeka polgármestere, az ezredfordulón miniszterelnök-helyettesi funkciót is betöltő veterán szociáldemokrata politikus-pénzügyminiszter mindennemű pénzügyi visszaélésnek és korrupciónak üzent vasszigorral hadat. Mindezzel azt is elérte, hogy a korábban inkább sótlan, szürke politikusnak tartott miniszterről a média az éjt-nappallá téve dolgozó, munkamániás, makulátlanul tisztességes közszolga valóságos mintaszobrát faragta. Igen ám, csakhogy a tisztakezű miniszter múltja úgy tűnik, hogy korántsem makulátlan.

A vukovári horvát-szerb, kétnyelvű táblák kálváriája

Vukovár jelkép. A horvát Sztálingrád. A Duna-parti szlavóniai várost a Slobodan Milošević informális irányítása alatt álló Jugoszláv Néphadsereg és szerb önkéntesek három hónapig ostromolták. Gyakorlatilag porig rombolták a negyvenötezer lakosú települést (a község a környező falvakkal együtt nyolcvanötezer főt számlált a háború előtt) és közel kétezer lakost ölt meg a nagyszerb szövetség. 1991. november 18-án a szerbek elfoglalták és a Horvátországból kiszakított szerb bábállamhoz került.

A délszláv háborút lezáró 1995-ös Daytoni békekötést követően vált ismét Horvátország szerves részévé, ám a horvát közigazgatás csak 1997-ben állt fel.

Mivel a Rock 'n' Roll a lázadás és az üzlet sajátos elegye, talán nem is annyira meglepő, hogy a nyomtatott sajtó agóniája idején vág bele a híres amerikai zenei kiadó egy olyan kis országban lapkiadásba, mint Horvátország.

Kis ország, de nem elhanyagolható méretű nyelvi közösség a piaci célpont. A szerb, a bosnyák és a montenegrói valamint a horvát között lénygében csak nyelvjárásbéli az eltérés. A macedónok kicsit kisebb nyelvi nehézségek árán, míg a szlovének valamennyi horvát nyelvtudással hasonlóan képesek olvasni a lapot, mint ha az anyanyelvükön jelenne meg. Így, mint a legtöbb magazin, a Rolling Stone is szinte kivétel nélkül megjelenik a volt Jugoszlávia többi országában is.

A fiumei Rijeka fociklubot az európai labdarúgószövetség arra ítélte, hogy az Európa Liga következő mérkőzését a francia Lyon ellen a D "szektor" (a rijekai B-közép, ahol az Armada nevű ultrák szurkolnak) kiürítése mellett játssza le.

Az indok: a szurkolói drapikon Kelta Keresztet is használtak, amit az UEFA neonáci szimbólumnak tekint, amiért a rasszizmus ellen hadat üzent labdarúgó szövetség mérlegelés nélkül büntet.

Vedd meg az UEFA-tól, de be ne merészeld vinni a stadionba!

"Igen ám, csak hogy az UEFA vizet prédikál és bort iszik!" – imígyen háborognak Kádár János szülővárosának szurkolói, nem is teljesen alaptalanul. Egyrészt a Kelta Keresztet (A fenti képen is látható a kifogásolt, stilizált ábrázolása. Leginkább egy célkeresztre emlékeztet a kör közepébe rajzolt kereszt.) egyértelműen neonáci szimbólumnak minősíteni, attól, hogy néhány bőrfejű hülyegyerek használja, még erős túlzás. Ezzel az erővel a kedvelt neonáci viseletet, a Lonsdale dzsekiket is be lehetne tiltani, hiszen Hitler nemzetiszocialista munkáspártjára utaló, NSDA-mozaikszót is tartalmaz.

A zágrábi Dinamo Maksimir stadionkomplexumában egy 19 vendégszobás, 36 ágyas, ötcsillagos luxushotelt építettek.

A '67 névre keresztelt szálloda a klub talán legjobb szezonjáról, az 1966/67-esről  kapta a nevét. Akkor a jugoszláv bajnoságban ugyan csak a másodikak voltak a Sarajevo mögött (nekik is ez a legnagyobb sikerük), ám megnyerték a Tito marsallról elnevezett  jugoszláv kupát és az UEFA-Kupa elődjét, a Vásárvárosok Kupáját.

A korrupciótól egyébként sem mentes horvát közéletben két, friss közpénzelsíbolós botrány szinte azonos időpontban robbant ki. Ráadásul az elsikkasztott pénzeket a gyanúsítottak a legújabb sajtóértesülések szerint egy Csehországban bejegyzett, pénzmosodaként használt cég számlájára utalták.

A zágrábi bíróság előtt beperelte a 2011-ben elhunyt Slavomir Miklovš öt lánytestvérét a görögkatolikus egyház, mert kilencmillió kunát (közel háromszázötvenmillió forintot) örököltek a püspöktől, holott az egyház szerint a püspök a magánszámláján a templom pénzét tartotta.

Az ügyet bonyolítja, hogy a püspök beperelt örökösei közül négyen a mai Szerbia területén (Melanija T. Újvidéken, Amalija H. Đurđevon (Sajkásgyörgyén), Natalija K. Zomborban, Jelena B. Kulán), míg közülük egy (Ana. H.) az USA-ban él.

Egy szerbiai kisvárosban, Ljigben több százan órákon át alkottak élőláncot, hogy megakadályozzák egy hároméves kislány horvát édesapját abban, hogy gyermekét egy szerbiai bírósági határozat alapján magával vigye Zágrábba. A tiltakozó helybéliekhez még a község polgármestere is csatlakozott.

A gyermekelhelyezés körüli jogvitában a szerb édesanya mellett tüntetők a szerb cirill írásmódos transzparensek mellett szerb zászlókat is lengettek, így a protestálás túlmutatott egy családjogi jogvitán.