A címben szereplő felirattal tiltakoztak zadari középiskolások a homoszexuálisok ellen. A zágrábi parlament, a Sabor ma döntöt arról, hogy december 1-én tartanak népszavazást arról, miszerint kerüljön be a horvát alkotmányba: "A házasság egy férfi és egy nő kapcsolata."
Ez lesz a legújabbkori, 22 éve független Horvát Köztársaságban csupán a harmadik országos népszavazás és az első olyan, amely népi kezdeményezést, aláírásgyűjtést követően kerül kiírásra. A "Családok nevében" nevű civil szervezet kezdett aláírásgyűjtésbe és már négy hónappal ezelőtt összegyűjtöttek 740 ezer aláírást.
A "Családok nevében" aktivistái átadják az aláírásokat
A mai Jutarnji.hr-ben jelent meg e kép, aminek érdekessége,
hogy a szerkesztőségi munkatárs az alábbi néven mentette le:
idiotiINLINE_612305S0Véleményem szerint ez meglehetősen durva,
szakmai és emberi hiba. Bármi is legyen a hírportál
szerkesztőségi munkatársának a véleménye, nem idiótázhat
le senkit, pláne nem egy olyan közösséget, akik élve demokratikus jogukkal,
összegyűjtöttek ennyi
aláírást.
A horvát alkotmánybíróság kimondta, hogy a népszavazás eredménye kötelező erejű lesz. Ha a homoszexuálisok házasságának ellenzői győznek (ha úgy tetszik, 740 000 biztos szavazatuk már van, a határontúli szavazókkal együtt négy és félmillió választójogosultja van Horvátországnak), akkor e tilalom az alkotmányban is lebetonozásra kerül.
Horvátországban – mint a legtöbb balkáni országban, talán Szlovéniát kivéve –, a homofóbia kissé erősebb mint Magyarországon, de gyöngébb, mint Oroszországban, ahol a jelenlegi rezsim passzív asszisztenciája mellett követnek el olykor súlyos sérelmeket melegek ellen.
A liberális sajtóban emberijogi és gyakorlatias érvekkel kampányolnak a tilalom ellen, ám az országban a római katolikus egyház erős befolyással rendelkezik, és Ferenc pápa legújabb, engedékenyebb megnyilatkozásai ellenére a házasság szakrális, "szent" intézményének a védelmében az alkotmánymódosítás elfogadására buzdítják a hívőket.
Emberijogi megközelítésből a legtöbb érv az azonos neműek házasságának az engedélyezése mellett szól, mert miért is rekesztenénk ki bárkit is egy polgári jogi intézményből, ha egyébként cselekvőképes, felnőtt ember?
Ami mindez ellen szól (a primitív, "buzuljanak a négy fal között", homofób érvrendszerrel nincs értelme foglalkozni) hogy a házasság jelenlegi jogintézménye nem egy állam által kifejlesztett formátumot követ, hanem az egyházét, ergo az államnak is tiszteletben kell tartania az eredeti elképzelést.
Csakhogy egy szekularizált, világi államban az állampolgárok akaratával miért ne lehetne módosítani akár a házasságkötés feltételein? Több országban mindez a közelmúltban megtörtént, úgy tűnik Horvátországban még nem jött el ennek az ideje, de várjuk ki a december 1-i népszavazás eredményét.
Egy Zágrábban élő, horvát nővel összeházasodott amerikai blogger, Cody McClain Brown véleménye szerint a horvátoknak hasznosabb dolgokra kellene költeni az adófizetők pénzét, mint erre a népszavazásra (negyvenhétmillió kunába, vagyis közel kétmilliárd forintba fog kerülni), hisz mint az USA néhány tagállamában, Horvátországban is előbb-utóbb polgárjogot nyer az azonos neműek házassága.
A homoszexuálisok házasságának mind az ellenzői, mind a támogatói gyakran hivatkoznak Jézusra, vajon ő, mint az egyik legkorábbi emberijogi aktivista mit mondana erről? Az amerikai blogger is felteszi ezt az anakronisztikus kérdést. Szerinte Jézust jobban aggasztaná a globális gazdasági helyzet és a szegénység, mintsem az, hogy az állam miképp viszonyul az egymást szerető emberek kapcsolati rendszeréhez, legyenek azok bármilyen neműek.