Két, rokonszenves, nemzeti érzelmektől többnyire kulturált módon túlfűtött kisnemzet fociválogatottja küzd meg egymással a jövő évi brazil világbajnokságra való kijutásra pótselejtezőn: Izland és Horvátország.
Először pénteken, az izlandi fővárosban, Reykjavíkban egy meglehetősen vérszegény meccsen játszottak gólnélküli döntetlent.
Kedden, Zágrábban lesz a mindent eldöntő visszavágó. A favoritok továbbra is a horvátok, de a lélektani előny az izlandiaknál.
A szigetországiaknak ugyanis szinte az egész második félidőt sikerült egy harcias bunkerrel kibekkelnie emberhátrányból, miután Skulasont kiállították. Ráadásul Izland idegenpályán még veszélyesebb, mint odahaza, a legjobb példa erre a brazil világbajnoksági részvételre az esélyt visszaadó
második "berni csoda"
A "berni csoda" kifejezést idén szeptember 6-ig kizárólag a német labdarúgó-, és össznemzeti reneszánszra használták, amikor is a német válogatott szenzációsan fordította meg a döntőben az állást 0:2-ről 3:2-re, ellenünk az abszolút favorit, Aranycsapattal kiálló Magyarország ellen. (Puskás meg nem adott, lesnek minősített, szabályos gólja azóta is egyik legnagyobb nemzeti sérelmünk.)
Ez a focidiadal egyben Németország "nulladik éve". Innen datálható a fordulópont a második világháborúban megvert, megalázott majd szétszakított nemzet sorsában. Mindezt nem csupán focirajongók, hanem komoly történészek hada is állítja. Ekkor indult el az új német időszámítás, amit követően Európa szégyenéből Németország a Vén Kontinens mintaországává és gazdasági bástyájává vált.
59 évvel később az izlandiak is megérték a maguk berni csodáját. Svájc addig magabiztosan állt a csoportja élén és azon a mérkőzésen is 4:1-re elhúzott, amikor is az izlandi szövetségi kapitány a pályára küldte a veterán, egykori világklasszis, 35 éves Gudjohnsent és az északi sziget vikingjei mint ha vért ittak volna, a finisben hatalmas iramot diktálva, látványos támadásokkal, bombagólokkal, a 91-percben belőtt utolsó találattal, 4:4-re hozták ki a végeredményt. A messzi északon letelepedett harcos vikingek leszármazottai egyébként is az egyik legnagyobb erénynek az esélytelenek fanatikus küzdelmét tartják. Mint a legismertebb izlandi, az énekesnő Björk megjegyezte: "A westernfilmekben mindenütt a világon a cowboyoknak szurkolnak, kivéve az izlandiakat, mert mi az indiánoknak."
A pótselejtezős jogosultságot pedig hab a tortán, a többi skandináv, főképp a norvégek által lenézett izlandiak a norvég fővárosban, Oszlóban vívták ki, ahová háromezer-háromszáz hazai szurkoló is elkísérte őket, a 330 ezres lélekszámú, gyéren lakott ország összlakosságának egy százaléka.
A legjobb öröm a káröröm: a dánok és a norvégek brazil világbajnoki álmai már szertefoszlottak, míg a svédek hátrányból indulnak a portugálok ellen, hiszen Portugáliában egy nullra kikaptak, így ha folytatódik a berni csoda, a lenézett, halszagú, távoli kistestvér Izland képviseli egyedüliként Skandináviát a vébén.
Az izlandi humor
A szigetország lakói a 2008-as pénzügyi válság egyik legnagyobb áldozataként a humoristáiknak szavaztak bizalmat. Többek között a lakosság mintegy harmadának lakhelyéül szolgáló főváros, Reykjavík polgármesterének egy viccpárt színeiben induló komikust választottak meg.
A vicceskedvű izlandi szurkolók most is hozták a formájukat:
Az izlandi rendőrség Facebook-oldalán hívták fel a zsarukat: "Olyan híreink vannak, hogy egy veszélyes személy érkezik az országba, aki Luka Modrić névre hallgat. Még a reptéren tartóztassák le!"
Majd miután a pénteki meccsen a Real Madrid középpályása, Luka Modrić szinte semmit sem mutatott a pályán a klasszisából, a mókamester izlandi szurkolók a rendőrség Facebook-falára az alábbi üzenetet írták:
"Tisztelt hatóság, szeretnénk elnézést kérni a korábbi bejelentésünkért, hogy Luka Modrić rendkívül veszélyes. Ő valójában veszélytelen és félénk, ezért jött Izlandra barátja, Undian bíró társaságában."
A fricska a játékvezetőnek azt jelzi, hogy az izlandi szurkolók szerint igazságtalan volt játékosuk kiállítása.
A viccet félre, győzzön Horvátország!
A szimpatikus, három budapesti kerület összlétszámánál (XI., III. és XIV.) is kisebb lélekszámú Izland már így is elérte történelmének legnagyobb focisikerét, érjék be ennyivel!
Horvátország is kis nemzet, ám Izlandhoz mérve óriás. Alig négymillió-háromszázezren lakják, de a főleg Bosznia-Hercegovinában (560 ezer horvát lakóhelye) jelentős létszámú határontúli horvátnak köszönhetően, regisztrált szavazóból is több,mint négy és félmillióan vannak. És akkor még nem is vettem számba a tengerparti nép világ öt kontinensét lefedő diaszpóráját: közel hétmillió horvát él határon belül és túl, szerte a nagyvilágban.
Például a Vatreni [Vatreni – vagyis Tüzesek; a piros-fehér pepita, első számú mezű horvát labdarógóválogatott "hivatalos" beceneve] fiatal szövetségi kapitánya, aki az elmúlt négy mérkőzésen győzelemképtelen válogatottat átvette, Niko Kovač is Nyugat-Berlinben született és ott is nőtt fel. A németországi horvát vendégmunkás szülők gyermekének karrierje is a német Bundesligában ívelt fel, ám a német helyett a horvát válogatott mezét választotta. A 2004-es európa bajnokságon ő lett a válogatott kapitánya.
Persze az alig hétmillió sem egy egetverő szám, de Izland lélekszámának huszonegyszerese. A foci (szerencsére) nem demográfiai-statisztikai matek (annak ellenére, hogy Mezey doktor mindezt így látja), ám a nyomasztó, emberi erőforrásbéli mennyiségi különbségen felül a modernkori horvát foci fényes teljesítménye is mellettük szól. 1998-ban a függetlenségét frissen elnyerő ország a világbajnoki bronzérem megszerzésével hatalmas sikert ért el.
Ráadásul látványos, támadó játékkal, nem afféle, a semleges nézőket bosszantó, focigyilkos módon, mint amikor egy másik kis nemzet, a görögök 2004-ben az Európa-bajnoki címet mindenkit kibekkelve, sorozatos 1:0-kkal szerezték meg.
A horvátok legnagyobb sztárjai most is a világ élvonalához tartoznak. A befejezőcsatár, Mario Mandžukić a Bayern Münchenben ontja a gólokat és a Real Madrid kívánságlistáján is előkelő helyen áll.
A már említett, Luka Modrić sajnos gyakran adós marad a jó játékkal, ám a Real középpályásának amikor kijön a lépés, szemet gyönyörködtető, Zinadine Zidan játékszervezői teljesítményét idéző, művészi focit játszik. E törékeny, vasággyal együtt jó esetben ötvenkilós focistát ránézésre előbb néznénk könyvmoly bölcsésznek, mint a világ egyik legreményteljesebb középpályásának, azonban nem csupán irányítóként remekel, hanem hatalmas, távoli bombagólokkal is képes zárni a támadásokat.
Például ezen a Manchester United elleni meccsen nem csak az átgondolt, okos passzaiban gyönyörködtetünk, hanem az akciót záró hatalmas góljában is.
Modrićnak azonban ritkán van folyamatosan jó sorozata. Egy sikeres brazil vébé-szereplés önbizalmának is kétség kívül jót tenne.
Akit nem győztek meg sem a posztban fellistázottak, sem a földrajzi közelség, már csak azért is szurkoljon kedden este negyed kilenctől a horvátoknak, hogy ne teljesedjen be a második berni csoda, mert, hogy abból nekünk magyaroknak egy is több, mint fájó.
Ismerjük el Izland érdemeit, de szellemes játékkal, fergeteges gólokkal búcsúztassák el őket a horvát szomszédok. Vatreni naprijed!
