Az interneten szinte mindenki hajlamosabb kissé megszépíteni a valós arcát, de azért annyira még sem kellene túltolni, mint ez a dalmát atyafi.
A Slobodna Dalmacija beszámol arról, hogy így járt egy 22 éves spliti lány:
A csávó a Facebookon esett be. Elkezdtünk kommunikálni. Megnyerő, tisztességes, vonzó benyomást keltett. Jó sok fényképe volt és látszott, hogy beutazta a világot.Kicsit furcsálltam, hogy a képeit csak lányok lájkolták, de hát okés...
Elég sokat chateltünk, tetszett a stílusa és hát a fotókon is szuperul nézett ki. Azt mondta, hogy 27 éves. Egy idő után telefonszámot cseréltünk, kamerán is szerettem volna látni, de mindig talált valami kifogást, hogy miért is ne: az anyja otthon van, vagy nincs maga a szobában, a tesója is ott log, rossza a számítógépe stb. Nem is akartam túlerőltetni, bár a hangja alapján idősebbnek tűnt. Be kell, hogy valljam, a róla alkotott képem alapján beleszerettem. Figyelmes volt. Más, mint az összes többi férfi, akikkel beszéltem és hát tetszett az izgalmas élete meg a sok-sok utazás.
Majd megbeszéltünk egy randit. Addig én már teljesen belé zúgtam. A randira megcsináltattam a frizurám, epiláltattam, felvettem a legszebb ruhám, a barátnőimnek pedig megígértem, hogy 1 és 10 közötti osztályzatot küldők nekik a lovagomról a whatsup-csoportunkba.
Hát küldtem is. Előbb 0-ást, majd minusz 10-est, miután felocsúdtam a döbbenettől. A randira egy ötvenes pasas jelent meg. A kérdéseimre, hogy akkor honnan a fotók, egy csöppet sem jött zavarba: a világ legnyugodtabb hangján elmondta, hogy valami ausztrál testépítő srácét lopkodja rendszeresen, azért is frissíttgette a képeket.
A felháborodottságom láttán rákérdezett, hogy az internetes üzenetváltások tetszettek-e? Elismertem, hogy igen. Mire ő:
Hát nem azt mondtad, hogy számodra fontosabbak a belső értékek?!
A randiról hamar elhúztam ám követni kezdett, úgy tudtam csak leszerelni, hogy mondtam: hívom a bátyámat.
Később még jó sok üzenettel zaklatott.
