A magyar kormányfő Horvátországra támadt: "A miénk (horvát)Baranya és a Muraköz!"

Ezzel a vészharangkongató címmel és alcímmel, ám tartalmában nem magyarellenes és nem orbánellenes cikk jelent meg címlapon az egyik legnagyobb horvát hírportálon, a Jutanrji.hr-en.

Miután harmadszor kérték fel kormányfőnek, Orbán sokkolt a határontúli magyar etnikumnak kért autonómiával, mint a következő 4 év politikai célkitűzésével: "Magyarország harcolni fog a jogaiért az EU-n belül és többek között autonómiát szeretnénk a határontúli magyar etnikumúaknak. Ezt a kérdést európai kérdésnek tekintjük." – jelentette ki a régi-új magyar kormányfő, Orbán Viktor.

Orbán szombaton fogadta el második egymást követő, és összesen harmadik kormányfői mandátumát. Beszédében egyértelműen határozta meg politikáját az elkövetkező négy évre. Nagy meglepetést nem okozott, kivéve a fentebbi autonómia-igényeket, amelyekkel bizonyára megütközést fog kelteni számos szomszédos országban.

Horvátországi kisebbségek

Például a több, mint négymilliós Horvátországban 17. 000 magyar él, többnyire Baranyában. [A horvátok egyszerűen Baranyának hívják a magyar országhatártól, Mohács alatt délre fekvő, a Dráva és a Duna által határolt területet, ami Horvát-Baranya, Drávaköz, és Baranyai-háromszög néven is ismert. Közigazgatásilag az Eszék-Baranya megye egyik alkotórésze.]Státusukat a kisebbségek jogait biztosító, alkotmányszintű törvény rendezi. Jogosultak anyanyelvi oktatásra, a kulturális identitásuk megőrzésére és országgyűlési képviseletre.

Azonban érdekes, hogy a Horvátországot sújtó szerb agresszió idején az akkori horvát vezetők nyilatkozataiban egyszerűen megfeledkeztek a megszállt területek számbavételekor Baranyáról. (A használt frázisok az alábbiak voltak: Kelet-Szlavónia, Baranja és Nyugat-Szerémség, később horvát Duna-régió.) A magyarok jelentős támogatást nyújtottak Horvátországnak a fegyveres harcok során – ne felejtsük el, hogy Baranya felszabadításának első akcióiban 1992-ben a horvát hadsereg egységei magyar területen keresztül haladva támadhatták a megszállókat hátba – azonban a magyar diplomácia is az elsők között létesített kapcsolatot a függetlenedett horvát állam legfelsőbb szintű intézményeivel. A magyarok üzenete viszont egyértelmű volt: "Ha Önök [mármint Horvátország] lemondanak Baranyáról, akkor mi azonnal igényt tartunk rá." Ezt követően a korabeli horvát államvezetés rendkívül körültekintően fogalmazott.

Jószomszédi kapcsolatok

A horvát-magyar viszony példaértékű, többek között azért is, mert határvita fel sem merült. Budapest sokat segített Horvátországnak az EU-hoz és a NATO-hoz való közeledésben. A két ország vezető politikusai mindig is jó kapcsolatokat ápoltak. (Például Mate Granić és Kovács László külügyminiszterek, Sanader és Gyurcsány, vagy jelenleg Milanović és Orbán kormányfők.)

Persze magától értetődő, hogy némi súrlódás mindig is előfordult, mint például egyes balul sikerült magyar beruházások ügye, mint jelenleg a Mol INA fölötti tulajdonlásának a problémája.  Annak ellenére, hogy Zágrábnak nincs miért aggódnia Orbán ezen kijelentései miatt, nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a Magyarországon egyre erősebb, ultraradikális Jobbiknak területi követelései vannak Baranya és a Muraköz tekintetében is. Európai szinten mindez mégis problematikus.

Erős jobboldaliak

Emellett nehéz nem felismerni Orbánnak, mint a Fidesz vezetőjének e kijelentése és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin retorikája közötti hasonlóságot. A kisebbségek státusa volt az ürügye – persze egyértelmű, hogy nem a valódi ok – a második világháború kitörésének.
A Horvátország és Bosznia-Hercegovina elleni szerb agresszió már megmutatta, hogy a kisebbségi kérdés könnyen átpolitizálható és a manipuláció eszközévé válhat. Erre a vonatra szállt fel Putyin és most Orbán is követi.