Petrov, a kisebbik koalíciós partner, a Most elnöke, Karamarko, a HDZ elnöke és Orešković miniszterelnök
Recseg a horvát koalíció, miután kitudódott, hogy a legnagyobb kormánypárt, a HDZ első emberének, Tomislav Karmarkonak a felesége egy MOL-közeli tanácsadónak a megbízásait teljesítette. Hiába érvelt azzal Karamarko, hogy a feleségének a cége mióta ő a kormány miniszterelnök-helyettese már nem áll jogviszonyban a kifogásolt tanácsadóval, teljes egészében felbolydult a horvát belpolitika.
Karamarko ugyan a legnagyobb kormánypárt elnöke, ám a kormányalakításra csak egy hosszan elhúzódó koalíciós alkut követően került sor így nem is ő a miniszterelnök, hanem egy pártonkívüli, a versenyszférából érkező, bizonyos Tihomir Orešković.
Mit hozhat a horvát politikai közeljövő?
1) Marad a kormány a jelenlegi összetételben
Ha Karamarko visszahívásához nem jön össze a szükséges parlamenti többség (76 képviselőnek kellene a visszahívását megszavazni), akkor a kormány is megússza, legalább egy fél évnyi időszakra. Ugyanis 6 hónapon belül ismételt visszahívás nem kezdeményezhető. Az olvasóknak mindez lehet, hogy kissé furcsa mivel a magyar rendszertől eltérően Horvátországban nem csak a miniszterelnökkel szemben, hanem egyes kormánytaggal szemben is indítható bizalmatlansági eljárás.
2) Marad a kormány, de Karamarko nélkül
Nem teljesen kizárt, hogy a kormányozhatóság érdekében beáldozzák Karamarkot. Kérdés, hogy saját pártja is kihátrál-e mögüle. A HDZ alapszabálya szerint ugyanis ha a kormányból visszahívják az általuk delegált kormánytagot, akkor jelölhetnek mást.
3) Új választások nélkül új kormány, a HDZ vezetésével, akár Karamarkoval, mint miniszterelnökkel
Ha Karamarko megússza a visszahívást és a HDZ-nek, mint a legnagyobb kormánypártnak sikerül leszaálmiznia a képviselők felét, akkor új választások kiírása nélkül is alakíthatnak kormányt. Nem tűnik túl valószínűnek, hogy ez a forgatókönyv valósuljon meg, mert ahhoz a kisebbik kormánypárt (illetve a második legnagyobb, ha úgy tetszik) a Most képviselőiből kellene nem kevés képviselőt átcsábítani, ami elég irreálisnak tűnik, de hát a politikában soha se mondd azt, hogy soha.
4) Előrehozott választások
Ha a horvát parlament megvonja a bizalmat Karamarkotól, akkor elképzelhető ,hogy maga a HDZ, mint a legnagyobb kormánypárt kezdeményez bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben, mivel nyilvánvaló, hogy a Mosttal nem tudnak együtt kormányozni. Amennyiben ezt követően 30 napon belül senki se tudja összehozni a parlamenti többséget egy új miniszterelnök megbízásához, a köztársasági elnökasszony ki kell, hogy írja az előrehozott parlamenti választásokat.
5) Orešković miniszterelnök lemond
Lényegében ugyanazt eredményezi, mint az előző lehetőség. Ha nem sikerül 76 képviselőt egyetlen miniszterelnök-jelölt mögé felsorakoztatni, akkor a köztársasági elnökasszonynak nem marad más lehetősége, mint feloszlatni a parlamentet és új választásokat kiírni.
Magyarország szempontjából azért is érdekes mindez, mert ismét a Mol-ügy, és a "magyar kártya" került kulcsszerepbe a horvát belpolitikában. A jelenlegi kormánnyal éppen kezdett normalizálódni a helyzet, ha ismét a régi gárda, a szociáldemokraták vezetésével kerül sor az új kormány megalakítására akkor borítékolható a visszarendeződés a "régi rossz viszonyra. Azonban a horvát politikai színtér jóval árnyaltabb, mint a magyar, sok kisebb pártról elképzelhető, hogy akár a jobboldali, akár a baloldali többségű kormányban szerepet játszanak, nehéz bármit is megjósolni.
