Horvátország és Szerbia nem is olyan régen, alig több, mint két évtizeddel ezelőtt még egy szövetségi ország, Jugoszlávia két tagköztársasága volt. E két tagállam természetes határa a Duna folyó. Amíg egyetlen országhoz tartoztak még nem volt túl nagy jelentősége annak, hogy pontosan hol is húzódik az országhatár.
Azóta nemzetközi bíróság előtt igyekszik mindkét fél a saját igazát bizonyítani. Szerbia azt szeretné elérnie, hogy a Duna jelenlegi sodorvonalát mondják ki az országhatárnak. Ilyen szabályt valóban ismer a nemzetközi közjog, ám legalább olyan erős érvnek tűnik, hogy a hosszú évtizedek alatt a Dunának részben a szabályozása, részben a természetes hordalélerakódásnak köszönhetően, a sok holtággal érintett szakaszon a medre is változott és a telekkönyvi kivonatok alapján így a vitatott területekből mintegy ezer hektárnyi horvát föld fekszik a Duna bal partján, míg a túlparton, horvát területen, csak tizedakkora szerb föld.
Íme a Google Eath-en egy része a Duna szerb partjára átnyúló horvát területnek.