Összesen nyolcvan kiló, marihuánás csomagokat dobáltak a tengerbe a rajtaütéstől tartó drogcsemészek. Egy 60 kilós csomagot egy Šibenik közeli sziget partjainál találtak meg, majd néhány nappal később Trogirtól nem messze "halászott" ki egy helybéli négy, összesen 20 kilogramm marihuánát tartalmazó pakkot.
A spliti Slobodna Dalmacija napilapot tájékoztató rendőrök szerint valószínűleg a parti őrség hajóit pillanthatták meg a csempészek és jobbnak látták, ha megszabadulnak az illegális rakományuktól. A horvát zsaruk szinte biztosra veszik, hogy Albániából Olaszországba, éspedig Triesztbe tartott a rakomány.
Ezt a csempészútvonalat bár az albánok ritkábban használják, de nem ismeretlen a hatóságok előtt.
A drog zömét az albánok azonban egy rövidebb útvonalon, Dél-Olaszországba szállítják, ahol az albán csempészek már évek óta együttműködnek az olasz Ndranghetta maffiacsaláddal. Ezen az útvonalon gyors motorcsónakokkal szállítják a kábítószert: vagy délről a görög Kefalónia sziget mellett haladnak el, vagy északabbra veszik az irányt, a dalmát Mljet és Lastovo közelében.
Általában késő ősszel és télen, novembertől januárig kerülnek elő ilyen "csomagok" a tengerből, amikor is az egész éven át tartó csempészést az teszi intenzívebbé, hogy egyrészt az ünnepek alatt megnő a kereslet, másrészt az évi terményfölöslegtől is ekkor próbálnak megszabadulni.
Az év végén a dél-albániai Lazarati drogvároska ötezer-hatszáz lakója kipiheni az éves fáradalmait és felkészül a következi évi termés körüli munkálatokra.
Ebben a görög határhoz közeli településben a felfegyverzett helyi lakosság ellenállásának köszönhetően az albán rendőrség még egyetlen komolyabb razziát sem tudott végrehajtani, de még az albán hatóságok megsegítésére küldött olasz rendőri erők sem.
Az ültetvények felszámolásának a kísérletei gyakran fegyveres csetepatékba torkolltak, még az olasz rendőrségi helikopterekre is lőttek a helyiek majd végül tárgyalásos úton, gyakorlatilag a község függetlenségét fogadták el a hatóságok.
A helyi aktivisták a marihuána termesztés és kereskedelem legalizálását szeretnék elérni, mert szinte az összes helybéli ebből él. Ráadásul az életszínvonal hatszor magasabb, mint Albánia más részein, bár a bevételek megosztása nem kimondottan testvéries. A legalantasabb munkát végzőket gyakran éri egészségkárosodás és a feldolgozott kannabisz kilójáért alig nyolc eurót kapnak, holott a legtöbb európai városban grammja kerül legalább annyiba.
Csak Lazarati környékén évente 900 tonna marihuánát termelnek, aminek a piaci értékét négy és félmilliárd euróra becslik.
A tengerbe dobott, majd megtalált és az elkobzott mennyiség csupán elhanyagolható töredéke annak a tételnek, ami a téli hónapokban Albániából Európa más tájaira kerül.
