Pepita Croatia

Horvátország talán a legizgalmasabb szomszédunk, ezért megérdemel egy blogot!

Friss topikok

Címkék

abszurd (1) adóeltitkolás (1) Adria (9) aknamező (1) alapítvány (1) állatkínzás (1) állatvédelem (1) állatvilág (2) angelina (1) anorexia (1) Armada (1) ateizmus (1) átverés (1) autólopás (1) autópálya (2) autópályakezelő (3) Bajic (2) baleset (4) ballagás (1) bizarr (45) blog (1) Bosznia (5) bosznia hercegovina (4) brad pitt (1) britek (1) bugyi (1) buli (3) bulvár (1) bunda (1) bűnözés (18) bűnügy (6) csalás (4) csehország (1) csempészés (1) cukiság (2) Dalmácia (23) defláció (1) diákcsíny (2) Dinamo (1) Dioki (1) diszkrimináció (1) dráma (1) drog (2) dubrovnik (1) dzsihad (2) egészségügy (4) egyház (8) éhhalál (1) elektromos motor (1) elnökválasztás (2) emberölés (1) erőszak (1) Eszék (1) étel (1) EU (2) EU-s forrás (1) eutanázia (1) Facebook (3) fegyver (2) fehérmenű (2) fesztivál (1) fiatalkorú (3) film (1) foci (23) fürdés (2) gasztroblog (1) gazdaság (5) glamour (1) gólya (2) gyermek (3) gyilkosság (3) gyűlöletbeszéd (4) háború (10) háborús bűnös (3) haláleset (1) hálapénz (1) határvita (1) házasság (3) Hernádi (2) híd (1) hirdetés (1) homoszexuális (7) horvátellenesség (3) horvátok (1) Horvátország (12) horvát gazdasági kamara (1) hotel (1) huffington post (1) humor (4) hvar (1) időárás (1) időjárás (13) igazságszolgáltatás (1) illegális (1) Ina (1) INA (14) internet (1) Interpol (2) iszlám (1) Isztria (4) ítéletidő (2) Izland (1) Jezic (5) jófejség (1) jog (7) jövőkutatás (1) Jugoszlávia (3) kábítószer (3) kánikula (1) Karamarko (1) kegyeletsértés (1) kéjgáz (1) kemping (1) kerítés (1) Kína (1) kisebbség (3) Knin (1) koldusmaffia (1) kolinda (4) kőomlás (1) kormányválság (2) Korruoció (1) korrupció (21) kosárlabda (1) közlekedés (1) kresz (1) kritika (1) krízis (1) külhoni (2) kutya (3) legalizáció (1) legfőbb ügyész (1) Linic (10) maffia (1) magyarok (3) Magyarország (16) marihuána (1) média (3) megcsalás (1) Melania (1) mém (1) menekültek (6) meztelen (3) Microsoft (1) migráció (1) modell (1) Mol (14) munka (1) náci (3) nácizmus (2) nemi erőszak (1) népszavazás (6) norijada (1) nudizmus (1) nyaralás (2) nyomor (1) nyugdíjas (1) Obama (1) oknyomozás (1) olastország (1) Oluja (1) Oroszország (3) pálinka (1) parti (1) pedofil (1) pénzügminiszter (2) per (2) performansz (1) playboy (1) politika (4) prank (1) privatizáció (1) prostitúció (2) publicisztika (2) rákbetegség (1) randi (1) rasszizmus (1) recesszió (1) reform (1) reklám (1) rekord (1) rendőr (1) rendőrség (5) részeg (1) retro (1) rezsi (2) Ricky Gervais (1) Rijeka (4) rolling stone (1) Sanader (2) seselj (2) sibenik (1) sikkasztás (1) sport (3) strand (2) suker (1) Svájc (1) szépség (2) szerbek (2) Szerbia (8) szerelem (1) szex (3) szexi (2) szexizmus (1) szexi 60 éves (1) sziget (2) Szijjártó (1) Szíria (1) Szlavónia (3) Szlovénia (4) techno (1) tengerpart (11) terrorizmus (1) tinédzserek (4) tömegközlekedés (1) történelem (2) tragédia (1) Trianon (1) trollkodás (1) Trump (1) tüntetés (1) turizmus (7) tv (1) twitter (1) UEFA (1) újság (2) Ukrajna (3) USKOK (4) utazás (1) útépítés (1) vahabita (1) vak (1) választások (4) válaszztások (1) vasút (1) vélemény (3) vitorlás (1) vízdíj (1) Vukovar (7) WC (1) Zadar (1) Zágráb (3) zaklatás (2) zene (1) zlatan (2) Címkefelhő
">

'Facebook'

A Szíriában harcoló bosnyákok nyomában

2014.01.16. 16:30 Zrinski Miki

A horvát Jutarnji List újságírói kimentek a terepre, hogy utána járjanak a háttérnek. Mármint nem Szíriába, hanem csupán Horvátország déli szomszédjába, Bosznia-Hercegovinába. Éspedig abba a közép-boszniai kistérségbe, ahonnan több olyan önkéntes dzsihádista harcos is származik, akik nemrég Szíriában estek el.

sziriabosnyákáldozat.jpg

A Travnik és Vitez közötti 15 kilométeres útszakaszon szinte összefüggő sorban követik egymást a kávézók, autómosók, benzinkutak, hotelek és motelek, kis üzletecskék és nagykereskedelmi lerakatok. Travnikban hentesboltok és pékségek, majd a nyugat-európai vendégmunkások hivalkodó, ám meglehetősen ízléstelen, gyakran élénkrózsaszínre festett, avagy kanárisárga homlokzatú, aranyszínű kerítésekkel ékesített, túlméretezett családi házai jellemzik a tájat Putičevo és Nove Bile falvakban. Vitez határában gigászi méretű bevásárlóközpontok és raktárak terülnek el kilométeres hosszúságban. Ezek az objektumok közel 20 éve, közvetlenül a délszláv háború lezárása után kezdtek kiépülni. Az egységes arculattal cseppet sem törődő, ipari és kereskedelmi épületek eklektikus kavalkádját további harsány vendégmunkás-lakóházak fokozzák. Itt található Közép-Bosznia informális központja, ahol mind a bosnyák, mind a horvát lakosság vegyül. Kelet felé, egészen Zenicáig hasonló a helyzet. Szerbek errefelé kevesen maradtak, hasonlóan, mint ahogy a két entitásból, a Bosnyák-Horvát Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina másik entitásában, a Szerb Köztársaságban pedig alig maradt muzulmán bosnyák és horvát.Travnik Bosznia középkori székhelye, míg Vitez a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben felduzzadt lélekszámú iparváros.

A délszláv háború alatt errefelé intenzív harcok folytak. A bonyolult, körkörös, háborús etnikai elkülönülések idején a bosnyák enklávén belüli horvát enklávéban alkotott bosnyák enklávét Vitez óvárosa. (Nem elírás, tényleg ennyire Matrjoska-baba-szerűen ékelődött a többségbe a kisebbség, majd az immár többséggé vált kisebbségbe a nagyobb egységben többségi etnikumot alkotók kisebbségként, és így tovább.) A háború idején arab, és a muszlim világ egyéb tájairól érkező, különféle nemzetiségű mudzsahedin önkéntesek táboroztak a környező hegyekben, mindaddig, amíg az SFOR nemzetközi békefenntartó erői nem számolták fel bázisaikat.

A főútról letérve véget ér a pezsgő nyüzsgés. Amíg szerda délelőtt, munkaidőben is alig lehetett parkolóhelyet találni a hatalmas bevásárlóközpontok előtt, a mellékút mentén már hivalkodó, vendégmunkás családi házak sem épülnek. Kopottas, többnyire szürke vagy bepucolatlan, szegényes, gyakran befejezetlen házikók szegélyezik az utat. A Grbavica nevű faluból utazott ki Szíriába harcolni a 26 éves korában elesett Mevludin Cicvara.

A Facebookról tudtuk meg, hogy meghalt a fiunk

Egy ilyen, szegényes ház előtt parkol egy matuzsálemi korú Audi 80-as. A helyiek útbaigazítását követően tudták meg az újságírók, hogy itt laknak Cicvaráék. Apja egy ötvenes, sovány, barázdás arcú férfi, aki egy vitezi fafeldolgozó munkása. Szűkszavúan csak annyit mond, hogy hónapokig nem tudtak semmit a fiukról, majd egy ismerősük szólt, hogy egy szintén a környékről elszármazott harcostársa kiírta a Facebook-falára, hogy elesett. Időközben a rossz hírt Facebookra kiposztoló önkéntes harcos is meghalt a szír polgárháborúban:

"El sem lehet tisztességesen temettetni. Hazahozatni, vagy ott helyben rendesen eltemetni. Ott csak egy követ raknak a halottakra." – mondja keserűen az édesapa.

Mevludin Cicvara 1988-ban született, közvetlenül a háború előtt. Nem lehetett valami fényes gyermekkora, mert falujuk a frontvonalnál feküdt. A boszniai háború azon szakaszában a korábbi-, majd később ismét szövetséges bosnyákok és horvátok éppen egymás ellen harcoltak. Előbb Bosznia-Hecegovina bosnyák hadserege tartotta ellenőrzése alatt a Vitez és Travnik közötti főutat, majd kiűzték őket a horvát erők, amíg a bosnyákok vissza nem foglalták.

"Hogy ne ismertem volna, párhuzamos osztályba járt velem az iskolába." – mesél a faggatózó újságíróknak a néhai Mevludin Cicvaráról egy magas, hirtelenszőke, Senad keresztnevű fiatalember.

"Normális, jó gyerek volt. Majd a középiskola után megváltozott, zárkózottá vált és hosszú szakállt növesztett. Nem beszélgetett senkivel, ezért mi egy kicsit frocliztuk. Egyszer négyszemközt azt mondta, hogy ne hülyéskedjünk vele, ha nem akarunk magunknak bajt. Mindenhová gyalog járt, jó messzire is. Nem izgatták az autók. Majd egyszer csak eltűnt. Senki sem tudta, hogy merre van, amíg nem hallottuk a halálhírét."

Élve még senki sem tért haza

"És azt hallották, hogy a travniki Amir Kargić is Szíriában halt meg? Őt is ismertem. Itt nálunk is épült egy új település. Ki tudja honnan költöztek ide a lakók. Zsúfolt mikrobuszokkal járnak, azt se tudod, hogy melyikük férfi, melyikük nő. Talpig feketébe vannak bugyolálva, csak a szemüket látni. Senkivel sem beszélnek a helyiek közül." – az ide települt vahabiták – vagy szelefiták , ahogy újabban nevezik őket– , bemutatásával folytatja beszámolóját a helyi eseményekről Senad. 2010-ben költözött egy vahabita csoport egy közeli, hegyi falu szélére. Kapcsolatban állnak a Brčko melleti Gornja Maoča falucskában élőkkel. Ott található a legismertebb boszniai vahabita kolónia. Ők toboroznak vallási fanatikus fiatalokat a szír harcokhoz.

A szarajevói Dnevni Avaz napilap arról számol be, hogy a bosnyák titkosszolgálatok adatai szerint mintegy 120 boszniai harcol Szíriában. Eddig 20 körüli elesettről tudnak. Élve még senki sem tért haza. Az Aszad kormánycsapatai ellen harcoló bosnyák mudzsahedinek közül úgy tűnik, hogy a legutóbbi áldozatok a lázadók egymás ellen fordult frakcióharcai során estek el. A Mevludin Cicvara haláláról a Facebookon beszámoló Mirza Ganić is elesett. Ő a Szerbiához tartozó Szandzsákból származik. A muzulmán többségű Szandzsákban van a vahabiták legerősebb nyugat-balkáni bázisa. Erős túlzással ez a tájegység leginkább az afgán-pakisztáni határmenti törzsi területek helyi megfelelője.

A félreértések elkerülése végett: senkit sem akarok riogatni. Szó sincs tömeges, mindenre elszánt, szélsőséges iszlám terrorista kiképzőközpontokról. Csupán néhány száz-, legfeljebb néhány ezer, zárt közösségekben élő, gyermekeiket medresz-szerű iskolákban tanító vahabitáról. Gornja Maočan például a jordán tanterv szerint oktatják a gyerekeket, annak ellenére, hogy azt a bosnyák tanfelügyelet nem ismeri el. De hát állítólag a sária-törvénykezést is bevezette az elkülönült mikroközösség, ami meg pláne nem kompatibilis Bosznia jogrendjével.

Bosznia-Hercegovina e jelenségekre válaszlépésként büntetőjogi szankciókkal sújtja azon állampolgárait, akik külföldre szegődnek harcolni. A bosnyák dzsihádisták kriminalizálása már csak azért is disszonáns, mert egyrészt a délszláv háború alatt, amíg a nemzetközi közösségből senki sem állt a bosnyákok pártjára, az arab és más iszlám, önkéntes mudzsahedin harcosok voltak az első olyan külföldiek, akik életüket is áldozták a független Boszniáért. A mégiscsak világi Bosznia-Hercegovinának hamar kínossá váltak ezek a lelkes és fanatikus önkéntesek, így még a háború alatt háttérbe szorították őket. Viszont ideológiailag azért disszonáns olyasmiért börtönnel fenyegetni az államnak a saját polgárait, amiért alig húsz évvel ezelőtt, még hálájukat fejezték ki a külföldi önkéntes harcosoknak, amikor is megszületett a független országuk.

Ráadásul a szélsőséges iszlámnak, mint azon sajátos szubkultúrának a tagjait, akik életüket is készek feláldozni a Szent Harcért, vajon mennyire tarthat vissza a börtönbüntetéssel fenyegetés? Különös tekintettel arra, hogy még egyetlen, Szíriában harcoló bosnyák sem jött haza élve.

komment

Címkék: háború dzsihad Szíria Bosznia vahabita

A bejegyzés trackback címe:

https://croatiapepita.blog.hu/api/trackback/id/tr435761425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Žďárský 2014.01.20. 19:06:26

A társadalomból kivonuló muszlim fanatikusokról egész jó képet fest a Na putu című film. Érdemes megnézni.
süti beállítások módosítása