Božo Petrov, a nevető harmadik

A vasárnapi parlamenti választásokon az ellenzéki HDZ-vezette jobbközép koalíció képviselői szerezték a legtöbb mandátumot. Ám hiába győzték le szoros küzdelemben a szociáldemokrata pártot (és az ő koalíciós partnereit) a mandátumok több mint felét nem nyerték el.

Ellenben váratlanul jól teljesített egy csupán két éves múlttal bíró pártszövetség, a Most (Híd), vagyis teljes nevén a Most Nezavisnih Lista (Független Listák Hídja). Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nélkülük bajos lesz kormányozni.

A hagyományos horvát pártokból kiábrándult fiatalokból verbuvált Most sok mindenben hasonlít a fél évtizeddel ezelőtti LMP-re.

Kérdés, hogy vajon őket is sikerül-e viszonylag hamar leszalámiznia a minden hájjal megkent, régi motoros politikus rókáknak, avagy tovább szélesítik a bázisukat?

Első emberük, a külsőre is némileg Schiffer András-szabású Božo Petrov

1979-ben született Metkovićban. A tengerparthoz közeli, Neretva-parti kisváros alig több, mint tizenötezer lakost számlál, ám aki átutazott mellette, az szinte biztos, hogy megjegyezte az egyébként is páratlan szépségű Neretva folyó torkolata előtti szakaszáról, valamint az öntözőrendszerekről és a szinte rajzoltan rendezettnek tűnő, főképp mandarinfás gyümölcsültetvényekről.

Petrov a közeli nagyobb városban, a bosznia-hercegovinai Mostarba járt orvosi egyetemre, majd Zágrábban specializálódott pszichiáternek.

Azt, hogy komolyan veszi: a közérdeket szolgálni fontosabb, mint az anyagi haszonszerzés, az is jelzi, hogy a mostari pszichiátrián helyezkedett el. Magyar példával: mint ha egy kelet-magyarországi orvos egy német, angol vagy svéd helyett egy erdélyi kórházat választott volna.

Illetve, hogy miután nagy meglepetésre 2013-ban megnyerte szülővárosában a polgármesteri választást, egyik első intézkedése az volt, hogy a saját fizuját és az önkormányzati képviselői fizetéseket is a minimálisra csökkentette.

A polgármester-választási kampányban ellenlábasa, az addig 16 éven keresztül Metkovićot vezető Stipe Gabrić Jambo nyomdafestéket nem tűrő kampányban cukkolta ellene és pártja ellen a helyi közvéleményt: mégis alulmaradt.

Most mindenki a Most kérője

Tomislav Karamarko, a legtöbb szavazatot szerzett HDZ vezetője ugyanúgy, mint a három mandátummal alulmaradt SDP-vezér, jelenlegi miniszterelnök, Zoran Milanović, aki egyenest azt ígérte, hogy teljesen szabad kezet kapna a Most az általuk célként kitűzött reformok kidolgozásában (olcsóbb állam, korrupció elleni harc), ha koalícióba lépnének velük.

A Most vagy testületileg beáll az egyik nagy párt mögé, vagy egyesével leszalámiznak a mandátumot nyert képviselőik közül annyit, hogy megalakulhasson az új kormány, vagy kitartanak a mellett, amit Petrov már a győzelemmel felért harmadik helyük bizonyossá válásakor nyilatkozott: „Olcsóbb egy új választást kiírni, mint egy alkalmatlan kormányt alakítani.”